Századok – 1902

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Zalavár és Pécs Privina tartományában 832

stessel j. zala vár, és pécs privina tartományában. 833 található ; a mire csak azt jegyzem meg, hogy TJssitin nem lehet Utschbach, hanem inkább Witschein a marburgi kerületben. Ugyanaz a német tudós folytatólag Privina megyéjében még több helységről nyilatkozik, mely helységek közül Mosaburgot magát Cilii mellé, négyet Stiria egyéb kerületeibe, négyet pedig Ausztriába és a Muraközbe helyezett el; az utóbbiakra nézve azonban nem lehet vele egyetértenünk, mert Weride alatt nem lappanghat az egész Murához, hanem Werd a Cilii kerületben; Spizzun nem lehet az alsó ausztriai Spitz város, hanem Spitz a gráczi kerületben; a különös hangzású Fizkere sem lehet azonos a Bécs melletti Fischa helységgel, de bizonyosabban Stiriában vagy Karinthiában lappang; Termperc nem felel meg az ausztriai Tliernberg, hanem inkább a Judenburg kerületbeli Dirnberg nevének. Ortahu, Vitimar és Cella helységekről a német tudós nem szól, pedig Cella alatt csak Cell a gráczi vagy brucki kerületben értendő, míg a másik kettő ma ismeretlen lévén, e kettőnek nem tudok helyet találni. Azonkívül van még Privina megyéjében hat kirchen végzésű helynév, mely helynevek személynevekkel lévén kapcsolatban, Salamon szerint valószínű, hogy ezek az akkori birtokosokat (pl. Ottakeres-lárcheu, Isa ng n wies-kir chen) s nem is a falu valódi nevét jelentik, épen úgy, mint az ott még előforduló Sandratus presbyter temploma és Ermperth presbyter egyháza sem lehetnek helynevek; melyeket tehát sehol sem fog valaki elhelyezhetni. A forrástanulmány írója tárgyalás alá vette Arnulf, II. Ottó, III. és IV. Henrik 890—1057 közt kelt okleveleit, melyeket hamisítványoknak tart; de kifogásol még egy 860 évi oklevelet is, melyben Privina, sajátját Salapiugint az altaichi monostornak adományozta. Szól pedig az Arnulf-féle oklevél, mely némi szellemi kapcsolatban látszik lenni a Conversio szövegének egy részével, a salzburgi érsekség javára történt adományozásról; s ezt az adományozást a fölsorolt későbbi oklevelek is megerősítik. Előfordulnak e birtokadományozásban a Privina-megyebeli Quinque Basilicae helyett Quinque Eeclesiae, azután Mosburg apátság és Salapiugin a Sala folyó mellett, Salamon szerint az utóbbihoz tartozó hét helységgel, melyek java része a Cilii kerületben ma is ugyanazon név alatt föltalálható lévén, nem lehet kételkedni benne, hogy Salapiugin is ott feküdt, ha mindjárt talán ma ott Sala nevű vizet a térképen nem találunk is; előfordúl még azonkívül Sabaria stb. Jeles tudósunk az Arnulf-féle 890-iki oklevelet hamisításnak tartja, a miért is az ezen hamisítást megerősítő későbbi oklevelek hitelességében sem hisz. Föltéve, hogy azok