Századok – 1902

Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: A budai krónika - III. bef. közl. 810

A BUDAI KRÓNIKA. 817 tér át ; említi, hogy a fejedelem neje kegyelmet kértde nem kapott, s hogy a segítségére siető kunok csapásai alatt a magyarokat ért vereségben kik hullottak el.2) Igaza van abban, hogy Kálmán nőt talált magával szemben, az elesettek igazolása azonban e helyen nehézségekbe ütközik. László és István berezegek születése után áttér az író Dalmáczia meghódítására, melyet azután Kálmán uralkodása végén a rövidebb szövegezés szavaival még egyszer elmond. A betoldás a dalmát hadjáratra vonatkozólag különben csak mese, mely azonban az író tendentiájának megfelel. Szent Damasus ugyanis e szerint álmában véresre veri Kálmánt, a miért az Zára felgyújtására gondolt,3

) a mi különben szintén ellenkezik Kálmánnak •dalmácziai politikájával. Jobban van értesülve e tekintetben a rövidebb szövegezés, mely tudja a bitorló horvát király nevét is4

) és azt, hogy azután Kálmán seregei a velenczeiekkel szövetkezve harczoltak Monopolinál és Brindisinél, a városokat a köztársaságnak adva át, mely azonban nem hosszú ideig bírta őket.6

) Áttér ezután az író Álmosra, elmondja, hogy Passauból visszajött, de nemsokára Lengyelországba szökött, majd elfoglalta Újvárt, de a király jöttére meghódolt s elzarándokolt a szent földre. Mindezek — Álmos távozásán kívül6) — -oly adatok, melyeket írott emlékekkel igazolni nem lehet, melyek azonban mégis valószínűek.7

) Ezzel szemben igazolhatók a következő fejezet adatai: a dömösi kolostor alapítása,8

) a ') A várban tényleg csak a fejedelem, Igorevics Dávid felesége volt. V. ö. Nestor, 200 — 214. A Mircod nevet Pauler így magyarzáza : Mir, kunul fejedelem, s itt vagy valami latinizált formával vagy összetétellel, talán mir és cóza = proximus, vicinns, van dolgunk. Id. m. I. 593. 1. a) »Euse de genere Almasi« nehezen magyarázható meg, mert Almási nemzetségről különben nincs tudomásunk. Hogy kik voltak az itt szereplő püspökök, nem lehet eldönteni. Szent László korában szerepel egy Cupan •capellanus. Fejér id. m. VH. 5. 77. Árpádkori üj Okmt. VI. 66. és IX. 85. Fejér id. m. I. 469. — Jula »comes palatínus« szerepel még Géza korában 1075-ben. Fejér id. m. I. 439. és II. 79. Jula »comes curialis regis« pedig Szent László idejében. U. о. II. 85. ') Cap. 65. ') Péter. Hogy ez tulajdonkép ki volt, meghatározni nem lehet. Ehez fűzik krónikáink a Petur Gozdia etymologiát. A Gozd hegység a mai Kapella. »Silva, que dicitur Petur Gozd.« Említi már Anonymus is cap. 43. A m. honf. kútfői, 440. Péter halálára ad annum 1096, v. ö. Dandulot Muratorinál, XII. 5) Történt 1108-ban. V. ö. Dandulot Muratorinál, XII. •) V. ö. Árpádkori Uj Okmt. I. 58. ') Ez adatok szépen vannak öszhangba hozva a német, orosz és lengyel ügyekkel Paulernél, id. m. I. 272—274. 8) Knauz : Mon. Eccl. Strig. I. 88.