Századok – 1902

TÁRCZA - Szláv történeti szemle - Letopis Matice Srpske 779

tárcza. 781 rásait is kutatja s arra az eredményre jut, hogy az nem görög minták után készült, mint eddig hitték, hanem a szerb közjog, büntető és polgári peres eljárás codificatiója. A Dusán-féle Zakonik (törvénykönyv) legújabb kiadása a Novakovics-féle 1898-ból. 6. Jaksic Milutin : A szerbek Magyarországba való 1690-iki beköltözésének természete és kiváltságaik. (II. 1 — 33. 11.) Ruvarac Hilarion szerb történetíró 1896-ban megjelent műve: Odlomci о grofu Gjorgju Brankovicu stb. (Belgrád, 1896.) nagy figyelmet keltett, mert okleveles adatok és egykorú feljegyzések alapján egészen új világításban mutatta be Brankovics György (ál-Bran­kovics), Csernojevics Arzén patriarcha és a szerb beköltözés kér­dését, sokban és lényegesen eltérve a hagyományos szerb felfogás­tól. Ruvarac művéről három bírálat jelent meg Belgrádban : Jovanovic Ljubo a Delo 1896 évi folyamában »Brankovics György, a régi szerb despoták ál-ivadéka« cz. alatt irt róla ; Gersic G. u. o. az 1898-iki évfolyamban »Ötven év múlva« cz. alatt a szerbek beköltözéséről és privilégiumaik természetéről értekezett ; Protic Sándor pedig »A mi modern történetíróink« czímű köny­vében (Nasi moderni historicari. Belgrad, 1900.) Ruvarac egész művét vette bírálat alá, felhasználva a két előbbinek adatait. Jovanovic az ál-Brankovicsra vonatkozó adatokat csoportosítva, helyreigazítja Ruvarac némely tévedéseit, a nélkül azonban, hogy az ál-Brankovics kérdését teljesen tisztázná, kinek élete és sze­replése az 1683-iki nagy török háború előtt, továbbá azon viszony, • melyben Kantakuzeno Serbánnal és az oroszokkal állott, még i nincsen kellően megvilágítva. Gersic az 1848/49-iki szerb láza­dásról szólván, visszapillantást vet a szerbek 1690-iki beköltözé­sére és Ruvarac felfogását mint jogász bírálja. Protic semmi újat sem tud felhozni, csak az egyes részleteket felvilágosító észre­vételei értékesek. Jaksic Milutin tanulmánya Ruvarac-czal szem­ben adatok alapján a következő kérdéseket vitatja meg : Vájjon a szerbek 1690-ben meghívás folytán költöztek-e be Magyaror­szágba, s előzetesen megállapított feltételek mellett vagy csak mint hívatlan menekülők jelentkeztek-e ? vájjon a nekik adott privilégiumok kölcsönös egyezkedés jellegével bírnak-e vagy nem? végre mi e privilégiumok jogi hatása és mily viszonyban vannak a magyar alkotmánynyal ? Jaksic Milutin tanulmányát Ruvarac művével együtt külön czikkelyben fogjuk bővebben ismertetni. 7. Stefanovic Svetislav : Tragikus alak-e Crnojevie Makszim ? (II. 33 — 54. 11.) Azt bizonyítja, hogy Kostic Lázár fent említett tragoediai hőse valóban tragikus hős ; azután kitér Kraljevics Marko és a szerb hősdalok egyéb alakjainak méltatására is. 8. Vuletic-Vukasovic Víd : Feljegyzés egy 1651-ből való her­czegovinai krónikában. (II. 77 — 79. 11.) A kézirat Herczegovinából

Next

/
Thumbnails
Contents