Századok – 1902

TÁRCZA - Szláv történeti szemle - Letopis Matice Srpske 779

782 tárcza. való és most Baguzában van; 219 lapra terjed és fontos Herczegovina történetére nézve ; sok adatot tartalmaz a Cengijic főúri családról és a keresztyénség helyzetéről a török uralom alatt. 9. Letic György : Mitrovic Cedomil »Nomokanon der slawischen morgenländischen Kirche oder die Krmraja knjiga« czímű tanulmányának (Bécs, 1898. 8-r. 64 1.) ismertetése. (II. 88—97. И.) A Nomokanon másolata 1270-ből való; a codex nemcsak egyháztörténeti és nyelvészeti szempontból, hanem művelődéstörténeti tekintetben is fontos. 10. Pavlovic Drag: A pozsareváczi béke 1718-ban. (III. 26—48. és IV. 45-—81. 11.) E tanulmányban legfontosabb annak a leírása, mennyi része volt az 1717 —1718 évi török háborúban a szerbségnek. A mellékletben (70-—81. 11.) közli az egykorú Wienerisches Diarium szövegéből a mondott két évről mindazt, a mi a szerbek harczaira vonatkozik. A diarium példányát Bécs váró könyvtárában találta fel. 11. Stanojevic Stanoje : Ismertetés Svabic Bálnak »A szerb egyház története« cz. munkájáról. (III. 103-—105. 11.) 12. В. J. Ismertetés Jireceknek »Der Bagusaner Dichter Sisko Mencetic« és »Beiträge zur Bagusanischen Literaturgeschichte« cz. munkáiról. (III. 106 —112. 11.) Az ismertetés főképen azt igyekszik bizonyítani, hogy a raguzai délszláv nyelvű irodalom nem horvát, hanem szerb. 13. Tomic Jovan : Baj Nikolic Pivljanin szerb guerillavezér életének utolsó két esztendeje. (III. 115-—117. 11.) Velencze a kandiai béke után Dalmácziában montenegrói és herczegovinai guerilla csapatokkal, melyeknek Baj Nikolic Pivljanin volt egyik vezére, járt kezére szövetségeseinek, I. Lipótnak és a lengyel királynak, 1684 óta, mi által jelentékeny török haderőt kötött le Dalmácziában. Az itt közölt adatok Antonio Zeno kattarói proveditore jelentéseiből vannak merítve s az 1684—1685 évi dalmácziai guerilla harczokra vonatkoznak. 14. Buvarac Hilarion : Töredékek Szent Száva elsó' szerb metropolita életének fő mozzanataiból. (IV. 1—45. 11.) Buvarac itt oklevelek alapján a szerb történetírókkal szemben azt bizonyítja, hogy Nemanja fia István, a szerbek első koronázott királya, 1217-ben koronáztatott meg Honorius pápától kapott koronával, kinek megigérte, hogy népével együtt a római egyház kebelébe fog térni. 15. Badonic Jovan: Ismertetés Kovacevic Ljubo »Istvánnak a szerbek első koronázott királyának feleségei és gyermekei« cz. munkájáról. (IV. 126 —130. 11.) A munka igen bonyolult családtörténeti kérdéssel foglalkozik, mert a külföldi és szerb források eltérő adatokat tartalmaznak.