Századok – 1902
TÁRCZA - Békefi Remig: Szent István király intelmei 773
774 tárcza. Mivel ez a jegyzet olyan komoly természetű műben olvasható, mint a minőnek a pannonhalmi főapátság történetét tartom : a tudomány érdeke kötelességül rójja reám, hogy én is nyilatkozzam. Azon felötlő jelenségen, hogy 68 lapnyi tanulmányom eredményének mérlegelésével Zoltvány írén 19 sorban, még pedig jegyzetben végez, senki se ütközzék meg ; mert értekezésem megjelenésekor Zoltvány czikke már készen és sajtó alatt volt, s így csak jegyzetben nyilt alkalma észrevételeinek megtételére. Ezen tény megállapítása azonban más szempontból is nagyon fontos. Mert így megtudjuk, hogy Zoltvány úr az én értekezésem megjelenése előtt mennyit és mit tudott mondani Szent István király Intelmei-ről ; s így azután alkalom nyílik az ő észrevételei jogosságának. igazságosságának és méltányosságának megítélésére is. I. Zoltvány az említett jegyzetben így szól : »Legújabban Békefi Rémig tüzetesen írt a Szent István király Intelmei-ről. (Századok, 1901. XXXV. évf. 922—990. 11.) Elsorolván a mű kéziratait, kiadásait és fordításait, s kivonatosan közölve egyszersmind tartalmát, legbővebben a mű forrásaival foglalkozik, összevetvén az Intelmek szövegét a szentírással, a frank Capitularékkal s a sevillai Izidor-féle Etymologiae cz. művel. Ezen egybevetések eredménye azonban, nézetünk szerint, jelentéktelen ; mert csak azt látjuk belőle, hogy a nagyterjedelmű Intelmek írója használ néhány közkeletű szentírási kifejezést, továbbá egy-két idézetet a Credo-ból, a misei Praefatio-ból és szent Athanáznak minden egyházi férfiú előtt jól ismeretes Symbolumából.« Ezzel szemben kijelentem : 1. Nem áll az, hogy az Intelmek írója »néhány közkeletű« szentírási kifejezést használ. Már Nagy Gyula észrevette, hogy az Intelmeknek 20 helye a szentírásból való.1 ) En meg, ezekkel együtt, az Intelmeknek 62 helyét vezettem vissza a szentírásra mint forrásra, megjelölvén mindenütt, vájjon egyezésről vagy hasonlóságról s ezeknek minő fokáról van szó. Zoltvány tehát alaptalanul s így jogtalanúl írja, hogy értekezésem szerint az Intelmek írója, »néhány közkeletű szentírási kifejezést használ.« 2. Epen ilyen alaptalan az az állítása, hogy ez a néhány Első kötet. A pannonhalmi főapátság története, I. Első korszak. A megala~ pítás és terjeszkedés kora, 996—1243. Budapest, 1902. Addig is, míg e díszes és a tiszteletreméltó rend legtudósabb tagainak történelmi és oklevéltani tanulmányaiból álló emlékművet érdeme szerint méltathatjuk : helyet kellett adnunk t. munkatársunk, dr. Békefi Bemig úr e jogos felszólalásának. Szerk. ') Lásd a Corpus Juris Hungariei millenniumi emlékkiadásában az Intelmek magyar fordításához csatolt jegyzeteket.
