Századok – 1902

TÁRCZA - Schönherr Gyula: Jegyzetek Zsigmond király és az egyház-szakadás történetéhez 766

tárcza. 767 lyokhoz. A magyar király már külön meg van említve a franczia udvarnak az avignoni bibornokokkal a berry-i és burgundi berezegek útján folytatott tárgyalásaiban.1

) A vatikáni könyvtár Vat. lat. 4192. jelzetű kéziratában van YI. Károlynak egy levele a herczegekhez és a bibornokokhoz, melyben kéri őket, igyekezzenek Benedek pápát előkészíteni arra az eshetőségre, ha ellenfele, a »becsempészett« Bonifácz pápa és hívei : a császár, az angol és a magyar király s a többi uralkodók, csak mindkét pápa lemondása útján hajlandók a kérdés megoldására. De még több szerep jut Zsigmondnak a Bonifácz-párti uralkodókhoz küldött franczia követség lefolyásában, melynek eredményei felől az egy évvel később, 1396 nyarán tartott párisi gyűlésről a vatikáni levéltárban (az Instrumenta miscellanea csoportban) őrzött naplószerű feljegyzés ad érdekes tudósítást. A német birodalomba és Magyarországba Savoisy Péter beauvoisi püspök, a mont-saintmicheli apát, Plati Péter a tlieologia mestere, és János mester, a király titkára mentek követekül ; a többi uralkodókhoz küldött követség élén Simon de Cramaud alexandriai patriarcha és Gilles Deschamps (Aegidius de Campis) a theologia mestere állottak. Albert és Vilmos osztrák herczegek, a mainzi és trieri érsekek, a többi választófejedelem és a bécsi egyetem tanárai késznek nyilatkoztak a cessio mellett a fellépésre, de az osztrák herczegek haladékot kértek, nehogy IX. Bonifácz pápát idő előtt elidegenítsék maguktól. A birodalomból a követek Yenczel császár kikerülésével egyenesen Zsigmondhoz mentek, A magyar király a török elleni hadjárat szervezésével volt elfoglalva s nem adott határozott választ. »0 is ezt az utat (t. i. a cessio útját) látja legbiztosabbnak és legrövidebbnek — így szól a követek jelentése — de beszélni akar bátyjával, a római királylyal.« A követség Venczelhez siet, ki gondolkozási időt kér és levelet ír a franczia királynak, megigérve, hogy a magyar királyt és házának többi tagjait a kérdés tárgyalására országának papságával együtt gyűlésbe hívja. Zsigmond 1396 február végén csakugyan Prágában van, de az igért tanácskozás megtartásáról nincs semmi tudomásunk. Yenczel egyébiránt 1395 utolsó napjaiban határozott nyilatkozatot tett Boüifácz iránt táplált hűségéről és ezzel nagyon meggyöngítette a franczia királynak az ő szövetkezéséhez fűzött remé') A pápai levéltárakban eszközölt kutatásaim eredményéről szóló jelentésemet olv. Akadémiai Értesítő, 1901. 502 és köv. 11. Az ott csak regestaszerűleg felsorolt adatokat kívánom e helyen bővebben ismertetni.