Századok – 1902

TÁRCZA - Schönherr Gyula: Jegyzetek Zsigmond király és az egyház-szakadás történetéhez 766

tárcza. 767 lyokhoz. A magyar király már külön meg van említve a franczia udvarnak az avignoni bibornokokkal a berry-i és burgundi ber­ezegek útján folytatott tárgyalásaiban.1 ) A vatikáni könyvtár Vat. lat. 4192. jelzetű kéziratában van YI. Károlynak egy levele a herczegekhez és a bibornokokhoz, melyben kéri őket, igyekezzenek Benedek pápát előkészíteni arra az eshetőségre, ha ellenfele, a »becsempészett« Bonifácz pápa és hívei : a császár, az angol és a magyar király s a többi ural­kodók, csak mindkét pápa lemondása útján hajlandók a kérdés megoldására. De még több szerep jut Zsigmondnak a Bonifácz-párti uralkodókhoz küldött franczia követség lefolyásában, melynek eredményei felől az egy évvel később, 1396 nyarán tartott párisi gyűlésről a vatikáni levéltárban (az Instrumenta miscellanea csoportban) őrzött naplószerű feljegyzés ad érdekes tudósítást. A német birodalomba és Magyarországba Savoisy Péter beauvoisi püspök, a mont-saintmicheli apát, Plati Péter a tlieologia mestere, és János mester, a király titkára mentek köve­tekül ; a többi uralkodókhoz küldött követség élén Simon de Cra­maud alexandriai patriarcha és Gilles Deschamps (Aegidius de Campis) a theologia mestere állottak. Albert és Vilmos osztrák herczegek, a mainzi és trieri érse­kek, a többi választófejedelem és a bécsi egyetem tanárai késznek nyilatkoztak a cessio mellett a fellépésre, de az osztrák herczegek haladékot kértek, nehogy IX. Bonifácz pápát idő előtt elide­genítsék maguktól. A birodalomból a követek Yenczel császár kikerülésével egyenesen Zsigmondhoz mentek, A magyar király a török elleni hadjárat szervezésével volt elfoglalva s nem adott határozott választ. »0 is ezt az utat (t. i. a cessio útját) látja legbiztosabbnak és legrövidebbnek — így szól a követek jelentése — de beszélni akar bátyjával, a római királylyal.« A követség Venczelhez siet, ki gondolkozási időt kér és levelet ír a franczia királynak, megigérve, hogy a magyar királyt és házának többi tagjait a kérdés tárgyalására országának papságával együtt gyű­lésbe hívja. Zsigmond 1396 február végén csakugyan Prágában van, de az igért tanácskozás megtartásáról nincs semmi tudomásunk. Yen­czel egyébiránt 1395 utolsó napjaiban határozott nyilatkozatot tett Boüifácz iránt táplált hűségéről és ezzel nagyon meggyön­gítette a franczia királynak az ő szövetkezéséhez fűzött remé­') A pápai levéltárakban eszközölt kutatásaim eredményéről szóló jelentésemet olv. Akadémiai Értesítő, 1901. 502 és köv. 11. Az ott csak regestaszerűleg felsorolt adatokat kívánom e helyen bővebben ismertetni.

Next

/
Thumbnails
Contents