Századok – 1902

TÁRCZA - Schönherr Gyula: Jegyzetek Zsigmond király és az egyház-szakadás történetéhez 766

768 tárcza. nyeit. A franczia követek, úgy látszik, nem is várták be Zsigmond jövetelét. De mielőtt haza értek volna, volt alkalmuk tudomást szerezni azokról a titkos lépésekről, a melyeket XIII. Benedek az ő küldetésük ellensúlyozására a fejedelmeknél, köztük a magyar királynál is tett. Az avignoni pápa e követségéről a franczia követség megemlékezésén kívül egyéb tudósítás nem maradt reánk ; de jelentőségére vonatkozólag, úgy látszik, igazuk van a franczia követeknek, a kik azt állították, hogy Benedek pápa actiója a fejedelmek részéről nem sok figyelemben részesült. 1396 nyarán a követség már Párisban volt, és a franczia király augusztus 16-ra gyűlésbe hívta össze országa egyházi és világi nagyjait, hogy a szakadás megszüntetése felett tanácskozzanak. Ennek a gyűlésnek a naplóját tartalmazza az a kézirat, melyből e követség lefolyásának adatait meríthetjük. Az első érdemleges ülés, a király elnöklete alatt, augusztus 21-én tartatott meg. A condomi püspök üdvözlő beszédére a király nevében kanczellárja, Arnaud de Corbie válaszolt, ismertetve a szakadás megszüntetése érdekében XIII. Benedek megválasztása óta folytatott tárgyalások menetét. Az augusztus 26-iki ülésen a senlisi püspök még részletesebb képet nyújtott az ügy állapotáról, mire a saintmicheli apát a követség nevében részletesen beszámolt küldetése eredménye felől. Jelentése nem elégített ki mindenkit, s a saintesi püspök gúnyos megjegyzést tett a követekre, a mi a szeptember 1-én tartott ülésen kölcsönös magyarázatokat tett szükségessé. Tíz évi hézag áll be adataink chronologiájában. A legérdekesebb évekről, mikor Zsigmond nyiltan elszakad a Nápolyi László pártján levő római kúriától, s ezzel mintegy activ szerepet vállal az egyház-szakadás küzdelmeiben, a vatikáni gyűjtemények adatai már mind ismeretesek. A kérdés új stádiumba lép : az egész keresztény világ az egyetemes zsinat összehívásában keresi az egyetlen orvosságot a szakadás megorvoslására, midőn a kutatások eredményei új világításba helyezik a magyar királynak az egyház ügyeire való befolyását. Az 1407 év tavaszán a franczia király fáradozásai következtében a két pápa elfogadta a személyes találkozás eszméjét és a két vetélytárs összejövetelétől remélték az egység hívei az első döntő lépést az egyetemes zsinat összehívására. De a találkozás, melynek helyéül a franczia kézen levő Savona tűzetett ki, a hely kérdése és a pápák vonakodása miatt elmaradt. XI. Gergely hívei nem bíztak abban a helyben, mely az ellenpápa obedientiájához tartozott ; maga a két pápa hónapokig tárgyalt egymás közt, saját híveivel és a hatalmasságokkal a találkozás helyének megváltoztatása ügyében, de ugyanakkor titkos követségek útján érintkeztek egymással, hogy a tárgyalások eredményét meghiúsítsák. A hosszú