Századok – 1902

Történeti irodalom - Lukinich Imre: II. Sylvester pápa. Ism. Márki Sándor 755

755 TÖRTÉNETI IRODALO.M. tői), Mátyás és a könyvnyomtatás (Dézsi Lajostól). Megjegyezzük, hogy e sorozat csak mutatványúl kíván szolgálni, nem meríti ki a becses értekezések szép számát; némely nagybecsű tanulmányt meg azért hagytunk említetlen, mert másunnan régóta ismerjük s bizonyára ismeri a közönség is. A könyv díszes kiállítása a szerkesztő kiváló ízlését s az Athenaeum jeles nyomdáját egyaránt dicséri. A munkát illusztráló képek közül nem egy itt jelenik meg először. —I —s. II. Sylvester pápa. Irta Lukinich Imre. Kolozsvár, 1901. Gámán János örököse kny. 16-r. 202, 2 1. A fiatal szerző a magyar kereszténység kilencz-százados ünnepén ezzel a könyvvel hódolt a nagy pápa emlékének. A szöveg alatt olvasható több száz jegyzete bizonyítja, hogy sok forrást és feldolgozást ismert s kellő bibliographiai tájékozottsága van ; azonban még nem mindenkor különbözteti meg a fontost a kevésbbé fontostól. Már a bevezetés második pontjában találunk egy kis pongyolaságot, midőn a cremonai Liutprandot Baronius támogatójának mondja, holott megfordítva áll a dolog, mert Baronius több mint félezred évvel írt Liutprand után. Döllinger egyháztörténetét (Kirchengeschichte) pedig (4. 1.) nem idézetből kellene ismernie, s akkor nem is tévesztette volna el a híres könyv kiadása évét és lapszámát. És ha nem használja oly gyakran Surányinak Gerbertről és koráról írt könyvét, talán nem azt mondja (13. 1.), hogy a mór tanintézetek az imammal (a mecsetek fővezetőjével), hanem azt, hogy magával az imamial, vagyis a hittel függtek össze, mint a hogy a mohamedánoknál ma is összefüggnek. Sem a 40-ik, sem a 47-ik lapon nem használja fel az alkalmat, hogy megmentse Gerbert elsőségét a keresztesháború eszméjének fölvetésében, holott levelét ismerhetné a különben gyakran idézett Havetnál : Lettres de Gerbert, 22. nr. 28. Figyelmét fölkelthette volna Sybel (Gesch. des ersten Kreuzzuges, 458.), ki Jeruzsálem megszabadítása eszméjét Grerbertnek tulajdonítja, s Röhrichttel szemben (Gesch. des ersten Kreuzzuges, 9. 1.), ki Gerbert levelét 1095 évi gyártmánynak tartja, meggyőzhette volna legújabban TJMirz érvelése (Sybel-féle Hist. Zeitschrift, 1901. 88. köt. 78. 1.), hogy ezt az érdemet vagy tényt el ne vitassa Gerberttől. Pongyolaság jele a 49. 1. azon helye, melyből olyasmi tűnnék ki, hogy Adalbero rheimsi érsek azért halt meg, mert érseksége az ország leggazdagabb javadalmai közé tartozott.