Századok – 1902

Történeti irodalom - Márki Sándor: Mátyás király Emlékkönyv. Ism. –i–s. 753

TÖRTÉNETI IRODALOM. Mátyás király Emlékkönyv. Kolozsvári szobrának leleplezése alkalmára szülővárosa, Kolozsvár szabad királyi város megbízásából szerkesztette Márki Sándor. Kolozsvár szab. kir. város hozzájárulásával kiadja az Athenaeum irod. és ny. r. t,. Budapest, 1902. Athenaeum kny. Nagy 4-r. VIII, 316 1. Két térképpel. 12 műmelléklettel és a szövegben 135 rajzzal. A magyar emlékkönyv-irodalom kezdete azon temetési beszédek, halotti búcsúztatók gyűjteménye lehetett, melyet az elhunyt hitves emlékének megörökítése végett adott ki a hátramaradt özvegy, avagy a gyermekek. Ilyen már a tizenhatodik századból maradt reánk. A következő században pedig a reformácziónak is volt emlékkönyve ; legalább annak vehetjük Szenczi Molnár Albert » Secular is Concio Evangelica, az az Jubileus esztendei praedikatzio« czímű 1618-ban megjelent munkáját, melyben — mint akár csak a Mátyás király Emlékkönyvben — még versek is vannak! Természetesen leggazdagabb termés volt emlékkönyvekben, albumokban a tizenkilenczedik század folyamán, mindenféle elképzelhető alkalomra egész a hírlapok karácsonyi és húsvéti emlékkönyvéig. A Mátyás király Emlékkönyv az irodalom ezen fajtájának a legjavából való. Kitűnővé teszi tartalmának gazdagsága, változatossága, a könyv szép kiállítása. Hozzá vagyunk szokva, hogy az emlékkönyvekben egy-két értékesebb czikket találunk, a többi ephemer értékű dolgozat, szellemtelen elmefuttatás, vagy alkalmi elmélkedés. Itt megfordítva áll a dolog : a Mátyás király Emlékkönyvben egy-két czikk kivételével a többi mind komoly kutatás eredménye, ismert szakférfiak tollából. Meg kell említenünk, hogy nem minden czikk most, ez emlékkönyvben jelenik meg először; van több olyan, mely máiévekkel ezelőtt napvilágot látott s most felfrissítve, megrövidítve vagy kibővítve kerül újra a közönség elé. Ezt nem megrovásképen hozzuk föl; oka a dolognak nyilván az, hogy az írók némelyike nem tudott újabban újat mondani s mások