Századok – 1902

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: János király és a római szent-szék - I. közl. 697

JÁNOS KIRÁLY ÉS A RÓMAI SZENT-SZÉK. ELSŐ KÖZLEMÉNY. I. A mohácsi katasztrófa első hírét szeptember közepén hozta meg Rómába a velenczei dogé levele. VII. Kelemen szeptember 18-ikán maga köré gyüjté a bibornokokat és a külföldi követeket. Mélyen meghatva, könynyezve fejezte ki fájdalmát a súlyos csapás fölött, mely Magyarországot és az egész kereszténységet érte. Azután előadta, hogy a törökök visszaszorítását, félelmes hatalmuk megtörését csak a keresztény hatalmak egyesült erőfeszítésétől lehet várni, a mi pedig csak ügy érhető el, ha azok, a kik mint ellenségek vagy vetélytársak állanak egymással szemközt, őszinte és állandó egyezségre lépnek. Fölhívta a jelenlevő követeket, hogy ez irányban küldőikre hassanak. Kijelenté, hogy ő a maga részéről, jó pásztor gyanánt, semmiféle áldozattól nem riad vissza ; közelebb hajóra száll és Barcelonába vitorláz, hogy V. Károlylyal, azután pedig a spanyol-franczia határ közelében a franezia királylyal és az angol király kanczellárjával, Wolsey bibornokkal találkozzék.1

) Azonban épen ezt az időpontot, a mikor a pápa Magyarország megmentésére irányozta figyelmét, használták föl ellenfelei, a császárral összeköttetésben álló Colonna herczegek, hogy Rómában a hatalmat magukhoz ragadják. Szeptember 20-ikán Az ülésről szóló rövid feljegyzés az »Acta Consistorialia« czímű jegyzőkönyvben. (Ez a római könyvtárakban számos egykorú és későbbi másolatokban van. E sorok írója a Barberini-könyvtár XXXVI. 2. jelzetű kéziratát használta.) Bészletesebb tudósítást tartalmaz az angol király római követének, De Casalis Gergelynek 1526 szeptember 23-iki levele. Calendar of State Papers, IV. 1119. SZÁZADOK. 1902. VIII. FŐZET. 47