Századok – 1902

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Igazság vagy tévedés? (IV.) 642

650 igazság vagy tévedés '? fennállása érdekében békét és szerződést kötött (t. i. apja) a rnüszülmánok és hitetlenek összes országaival, a tengeren túlra tért pihenni. A mint némi idő elmúlt, a hitetlen nemzetek ez ország gyaurjait (t. i. a magyarokat) elcsábítva és félrevezetve, teljes erejökből tanácsolták nekik a bosszúállást. Ez a csoport pedig a békeszerződést érvénytelennek és hibásnak nyilvánította s az esküszegést megengedhetőnek tartotta«; —- a másikban pedig: »Miután a birodalom megszilárdítása és a szultánság biztosítása tekintetéből szerződésre lépett és békét kötött a feslett életű hitetlenekkél, a tengeren túlra ment pihenni A dolgok ilyen módon való elintézése után a tévelygők fejei azonnal esküszegésre és adott szavuk megmásítására törekedtek.« ') Továbbá Kantemir Demeter — a ki 1687 — 1691-ig s ismét 1693—1710-ig Konstantinápolyban tartózkodott s a ki török források alapján ír, úgy hogy a maga koráig csaknem mindenütt a török írókat beszélteti — ezeket mondja történeti munkájában : »Mit den Ungarn ein Eriedensvergleich getroffen war. Dieser Friede wurde von Wladislaw schändlicher Weise gebrochen, wie in der folgenden 39. Anmerkung aus den türkischen Geschichtsschreibern soll erzählt werden.« A 39. jegyzetben azután elmondja, hogy még az ő korában is általánosan tudva volt a törököknél az. hogy II. Murád a várnai csata előtt Drinápolyban tartott dívánülésben szemökre vetette a magyaroknak, hogy vele békét kötöttek, arra megesküdtek s íme megszegték esküjöket.2) Végre hivatkozhatom Ahmed Vefik-nek a török iskolákban ma is használatos tankönyvére, melyben ezt olvashatjuk : »Murád szultán (Karamán-oglu legyőzése után) sietve visszatért Drinápolyba és a magyarokkal kénytelen-kelletlen békét kötött . . . azután a trónt Mohammednek engedvén át . . . Magnesiába vonult nyugalomra. Még egy hét sem mult el a békeoklevél aláírása után, mikor a magyar királyt Alemannia császárának, a pápának és Karamán-oglu követeinek unszoló kérelmei rábírták a szerződés megszegésére ... A várnai híres csatatéren ... a magyar királynak feje s a békekötésnek általa esküvel erősített okmánya egy-egy lándzsa hegyén körűihordoztattak.« 3) Azt kérdem mármost : igazat mond-e Prochaska. mikor azt meri hirdetni, hogy »a török kútfőkben nem található semmi emlékezés a békekötésről, még kevésbbé a keresztyének esküszegéséről« ; avagy Brückner, mikor azt állítja, hogy Ulászló esküszegéséről J) Török történetírók. I. köt. 370—372. Д. s) Geschichte des osmanischen Reichs. Hamburg, 1745. 126. és 128. И. '). Fezleke-i-tárikh-i-oszmáni. Ötödik kiadás. Konstantinápoly, 1871. 52—53. 11.