Századok – 1902

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Igazság vagy tévedés? (IV.) 642

igazság vagy tévedés ? 651 »magok a törökök sem tudtak semmit« ? Más dolog ám az állítás és más a bizonyítás ! Lássuk végre, hogy mit tudnak forrásaink Ulászló király és Hunyadi János viselkedéséről a várnai csatában. A várnai születésű görög Zotikos, a ki szemtanuja volt a csatának, úgy adja elő a dolgot, hogy Hunyadi — miután megfutamította a török sereg két szárnyát — nem akarta engedni, hogy a király megtámadja a szultán állását, de ez (egy nemmagyar ember bujtogatása következtében) elragadtatja magát a vakmerőségtől s csakugyan támad. Miután elesett s feje lándzsára tűzetett, Hunyadi még akkor is meg akarta kisérleni a harczot, de a túlnyomó erő elől kénytelen volt menekülni.1) Beheim Mihály, kiről tudjuk, hogy ellenséges érzületű a magyarok s főleg Hunyadi irányában, s a ki a csatában részt vett Hans Mägest előadását reprodukálja, a következőket mondja : Ulászló látván a török hadak többszöri vereségét és hátrálását, elbizakodva a szultánnal akart szembe kerülni, daczára, hogy Hunyadi minden áron le akarta erről beszélni, mégis 500 lovassal megtámadta a szultán állását, míg Hunyadi a török sereg más részével harczolt. Ulászló és a vele voltak mind elestek. Ezalatt a keresztyén sereg többi része hősiesen tovább harczolt s már hetedszer visszaszorítá a törököket. A király eleste után a törökök újra támadtak, a keresztyének egy ideig még harczoltak. de a szekérvár elfoglalása után sokan megfutottak. Hunyadi néhány ezer emberrel még helyt állott s a menekülőket vissza akarta hívni, de hiába, s ezért ő is elmenekült.2) Jehan de Wavrin-nál csak ennyit olvashatunk erre vonatkozólag : Hunyadi, a ki maga is részt vett az öldöklésben, megfutamítá a török, hadsereg két szárnyát. Ezután igyekezett lebeszélni a királyt arról, hogy megtámadja a szultán hadosztályát, de nem sikerült neki.3) A török írókról bizonyára még Prochaska és Brückner sem hinnék el, hogy Hunyadi Jánost, a törökök ostorát, kit ők annyira gyűlöltek, csak egyetlen egy esetben is hajlandók volnának mentegetni, vagy tetteit és eljárását a valónál szebb színben tüntetni fel. És íme mit olvasunk róla náluk ? Hunyadi kortársa, az 1486-iki Névtelen — miután elismerte, hogy a keresztyén sereg a törököknek mind a két szárnyát megfutamítá — így folytatja előadását : A magyar király elbizakodott-J) Peez Vilmos : Zotikos költeménye a várnai csatáról. Századok, 1894. 334—337. 11. ') Bleyer Jakab: Beheim Mihály élete és művei. Századok, 1902. 360—361. 11. a) Kropf Lajos id. közi. Századok, 1894. 883. 1. 44*