Századok – 1902

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Igazság vagy tévedés? (II.) 635

638 IGAZSÁG yAG Y TÉVEDÉS ? súlylyal bír az egykorú és későbbi nyilatkozatok végtelen sorozata, a melyek Ulászlót az esküszegés vádjával sújtják azért, mert a szegedi békekötés után a törökök ellen háborút indított. Prochaska ezt a vádat a kor vallásos felfogására vezeti vissza, a mely a várnai katasztrófában Isten büntetését látván, magyarázatáúl az esküszegés »meséjét« koholta. Mindenekelőtt megjegyezzük, hogy a vallásos felfogás, az ó-testamentomi időktől kezdve napjainkig, számtalan katasztrófában látta Isten büntető karjának művét, a nélkül, hogy azt esküszegéssel hozta volna kapcsolatba. , Prochaska semmibe sem veszi a közvélemény szavát ; sőt ilyen megjegyzésre ragadtatja magát : »Hogy a szálló hírek menynyire megtéveszthették még a felvilágosultabb elméket is, bizonyítja Aeneas Sylvius, ki a meséknek szintén felül.« Mintha nem tudná, hogy ez az Aeneas Sylvius nem volt csak történetíró és költő ! Enea Piccolomini a várnai katasztrófa idejében Frigyes német király udvaránál tekintélyes állást foglalt el ; így tehát abban a helyzetben volt, hogy a magyarországi udvarnál történt dolgokról alapos és hiteles informatiókkal bírjon. О pedig nemcsak történeti munkáiban, hanem már néhány hónappal a katasztrófa után bizalmas levélben is szól a törökökkel kötött béke megszegéséről.1) Magyar- és Lengyelországban egyaránt a legtekintélyesebb körökben tudták azt, hogy Ulászló a törökökkel kötött békét megszegte. így Pannóniai András, ki a várnai hadjáratban Hunyadi János zászlai alatt szolgált, később pedig a karthauzi szerzetbe lépett, 1467-ben Mátyás királyt a könnyelmű esküvéstől óván és az eskü szigorú megtartására intvén, elrettentő példa gyanánt Ulászló esetét hozza föl.2

) A XVI-ik század folyamán Lengyelországba küldött pápai követek, kik hivatva voltak a lengyel udvart és rendeket a törökök elleni háború indítására ösztönözni, gyakran említik jelentéseikben, hogy óvatosan kell eljárniok, mert minden alkalommal emlékeztetik őket arra a szerencsétlenségre, mely Lengyelországot érte, mikor a pápai követ buzdítására Ulászló a törökkel kötött békét felbontván, háborút indított. Egyik munkámban tüzetesen kifejtettem magam is, a mint ezt már előttem Pázmány Péter és Yaszary Kolos szintén tették, hogy Ulászló király, ki magát 1444 tavaszán a törökök ellen hadjárat vezetésére esküvel kötelezte, esküszegést akkor követett el, mikor Szegeden a törökökkel békét kötött, nem pedig akkor, mikor ezt a békét megszegte.3

) ') Aeneae Sylvii Opera. A 84-ik számú levélben. 2) Irodalomtörténeti Emlékek. I. 22. 3) Cesarini Julián bibornok magyarországi pápai követ élete. Buda-