Századok – 1902
Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Igazság vagy tévedés? (II.) 635
igazság vagy tévedés ? 635 II. Köszönettel tartozunk Bácz Lajos tanár úrnak, a ki nemes felháborodással tette szóvá azt az ellenséges érzületet és frivol modort, melylyel Brückner berlini tanár, a lengyel irodalom történetében, a lengyel-magyar érintkezések két nevezetes momentumát tárgyalja. Brückner tanár, föntebb olvasható levelében, a felelősséget áthárítja a lengyel Prochaska Antalnak a krakói Akadémia értekezései során 1900-ban közzétett tanulmányára: Kritikai megjegyzések a várnai veszedelemről. *) Beható forrástanulmányokon alapuló dolgozat ez, melynek szerzője széleskörű tájékozottsággal bír ; de (szerencsétlenségünkre, vagy szerencsétlenségére) a magyar történetírásnak csak azon termékeiről vett tudomást, melyeket német könyvekben talált felhasználva, s így ismeretlen maradt előtte épen az a három monographia, a melyben Vaszary Kolos, Rónai Horváth Jenő és e sorok írója a várnai veszedelem előzményeit és lefolyását kimerítően tárgyalják. Az a szándék adta kezébe a tollat, hogy hazája és egyúttal a mi hazánk egyik legjelesebb és legszerencsétlenebb uralkodójának emlékezetét megvédelmezze, megdicsőítse. Mindazáltal ez a magában véve elismerésre méltó szándék az igazság őszinte keresésére irányuló törekvésében tévútra vezette, kalandos, merész föltevésekre csábította. Dolgozata első részében azt kívánja bebizonyítani, hogy I. Ulászló király, mielőtt 1444 nyarán a török hadjáratra megindult, nem kötött békét a törökökkel és így esküszegést sem követett el. Ily módon az egész magyar és lengyel, sőt az egész európai történetírás felfogásával ellentétbe lép ; mert az az állítása, mely szerint »a magyar történetírók közül gróf Batthyány Ignácz erdélyi püspök kimutatta volna, hogy a király a törökökkel békét nem kötött«, sajnálatos félreértésből származik.2 ) Sorra veszi a történeti emlékeket, melyek az Ulászló és Murád szultán között létrejött szegedi békekötésről szólanak. Az egykorú és közeikorú történetírókat, Dlugoss, Callimachus (Ostro') Uwagi krytyczne о klesce Warnenskiej. (Rozprawy Akademii Umiejetnosci wydzial liistoriczno filozoficzny. Séria II. Tom. XIY. Krakowie, 1900. 1—60.) E sorok írója a lengyel nyelvben járatlan lévén, azt a kivonatos fordítást használta, melyet a Századok szerkesztőségének fölhívására Ernyey József úr volt szíves készíteni. a) A Leges Eeclesiasticae I. 487. lapon, melyet Prochaska idéz jegyzetei egyikében, ez áll : »Hisce discimus inducias cum Amurathe initas non fuisse nescio quibus ex argutiis cardinalis Jnliani.« Ez annyit tesz. hogy a Murád szultánnal kötött béke létrehozására nem Julián bibornok rábeszélése indította Ulászlót ! . 43*