Századok – 1902

Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: A budai krónika - I. közl. 615

616 domanovszky sándor. 1838-ban újra ki is adta s így mindenkinek a legkönnyebben hozzáférhetővé tette, míg a rokon, fontosabb kéziratokat úgyszólván még fel kellett fedezni a könyvtárak rejtett zugaiban, így tett szert a Budai Krónika nagy hírre, nemcsak mint első magyarországi nyomtatvány, hanem mint történeti kútfő is. A később ismeretessé vált kéziratokat hozzá és a Bécsi Képes Krónikához hasonlították s így egy kézirat-csoportot neveztek el egy oly ősnyomtatványról, mely a szövegek rokonságának szempontjából a legszélsőbb helyet foglalja el. Ehez a kézirat-csoporthoz tartoznak az Ácephalus- és Sambucus-codexek meg a Dubniczi Krónika is. Az előbbi kettő az alapúi vett ősforrás sokkal közelebbi rokona s ennek következtében értékesebb ; a Dubniczi Krónika pedig a budainak közvetlen másolata, de önálló részei miatt szintén becsesebb amannál. Ha azonban magának a Budai Krónikának történetkútfői szempontból nem tulajdoníthatunk is valami nagy fontosságot, mégsem vitathatjuk el a róla elnevezett csoport jelentőségét, különösen azért nem, mert e csoport nagyban elősegíti a krónikák leszármazásának megállapítását. A Sambucus-codex nagy jelentőségét már Engel is felismerte Kovachich Mügeln-kiadásának előszavában.1) Csakhogy Engel a Sambucus-codexet ott tévesen Kézai-nak nevezi. Ez a tévedés, mely a kütfőirodalomban a legnagyobb vitákra szolgáltatott alkalmat, már jóval korábbi keletű s a krónika némely különös sajátságából könnyen kimagyarázható. Engel folyton egy Chronicon Kezae MS. Vindobonenseről beszél; már pedig Bécsben nincs Kézai-kézirat. Kézai krónikájának czímét2) viseli azonban a bécsi császári könyvtár 3374. sz. codexe, mely Sambucus gyűjteményével került oda s a melyet Sambucus a pistojai apáttól vásárolt.8) Ez a czím tévesztette meg — úgy látszik — már két századdal előbb AVaddingust is (1578—1657), ki kétízben hivatkozik Kézaira, oly helyeket idézve, melyek Kézaiban nincsenek meg s a melyeket minden valószínűség szerint ebből a codexből merített.4) Kollár is erről a kéziratról szólt, mikor Kézairól 203. 1. — Podhradczky még egy Ocskay-féle másolatot is említ. Ed. Chron. Bud. 2. 1. ') Kovachich : Sammlung kleiner noch ungedruckter Schriften. Ofen, 1805. Abhandlung über Heinrich v. Mügeln und dessen Chronik von Ungern von Joh. Christian von Engel, XXII—XLIII. 11. 2) Invictissimo et potentissimo — mirantur Sol et Luna. s) Kollár : Ad P. Lambecii Commentariorum de Augusta Bibliotheca librum primum. Vindobonae, 1766. 688. 1. *) Ez adatok : hogy II. Endre vejének, Lajos thüringiai ó'rgrófnak