Századok – 1902

Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: A budai krónika - I. közl. 615

A BUDAI KRÓNIKA. 617 szóló ismertetését megírta,1

) és ennek alapján készült Bod Magyar Athenás-ának Kézai-czikkelye is.2

) így tehát Engel tévedése részben elődeinek tévedésén alapszik, részben pedig azon, hogy a Sambucus-codex az előszót és bevezetést (Multifarie -— — pronior erat) Kézaitól veszi át. Ezzel szemben Engel a többi kéziratokat tökéletlen, csonka másolatoknak tartotta,3) míg a Sambucus-codexnek talán kelleténél nagyobb fontosságot tulajdonított, mondván : »(lass Keza's Werk die Grundlage aller Chroniken, mithin aller Geschichte von Ungern sey.«4) De e kijelentés merészsége s az ellene irányult számtalan támadás mellett is — eltekintve a téves elnevezéstől — Engel igen közel járt az igazsághoz. Később nézetei még tisztultak is. Kézai jellemző részeinek tartotta a két függeléket, azonban meg volt győződve róla, hogy a Kézai-kéziratok mind csonkított szöveget őriztek meg, s hogy az igazi Kézaiszöveg (die Grundlage aller Chroniken) a Sambucus-codexben és a Budai Krónikában maradt ránk már folytatott alakban.5) És a Budai Krónika családjának e jó híre a legújabb időkig fentartotta magát. Marczali szintén nagy jelentőséget tulajdonított a Budai Krónikának6

) és még nagyobbat az Acephalus-codexnek, melyet a Budai Krónika eredetijének s az oly nagyfontosságú budai minorita krónika 7) korai (1342— 1349) másolatának tart.8

) Midőn a Budai Krónika jellemző sajátságait részletesebben akarom tárgyalni, először az e családhoz tartozó krónikák egymáshoz való viszonyára és a Budai Krónika keletkezésére óhajtok némi fényt vetni. Hogy a Budai Krónika, az Acephalus- és Sambucus-codex meg a Dubniczi Krónika ünnepét Jeruzsálemben megülik (Waddingus : Annales Minorum. Bomae, 1732. II. 166. 1.) és az 1342-ik évnél, hogy Kázmér lengyel király neje Erzsébet, férje halála után kegyes és könyörületes életet folytatott. (U. o. Tom. VII. Romae, 1733. 259. 1.) Waddingus ezen adatairól Horvát István jegyzetet készített, melyet Érdy János az Akadémia történettudományi osztályának 1855. febr. 5-iki ülésén bemutatott. (Akadémiai Értesítő, 1855. 78. 1.) ') Ad P. Lambecii Commentariorum etc. librum primum. Vindobonae, 1766. 684—691. 11. 2) Magyar Athenás, 1766. 141. 1. 3) Geschichte des ungarischen Reichs, 1813. 36—40. 11. 4) Kovachich : Sammlung kleiner noch ungedruckter Schriften, XXVIII. 1. — Der wahre Stammvater der Ung. Geschichte. U. o. *) Gesch. des ung. Reichs. Wien, 1813. 36—40. 11. e) A m. tört. kútfői az Árpádok korában, 49—57. 11. ') A Budai Krónika családjához tartozó krónikák közös ősének Marczalitól származó elnevezése. Id. m. 49. 1. о) U. о. 57. 1. SZÁZADOK. 1902. VII. FÜZET. 42