Századok – 1902

Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - I. közl. 21

46 BLEYER JAKAB. BEHEIM MIHÁLY ÉLETE ÉS MŰVEI. és udvarából, kinél jobb ura soha sein volt. Hogy mi bírhatta ellenségét erre a lépésre, a költő nem tudja, de valószínűnek tartja, hogy szókimondó énekeivel haragította magára. Vagy talán az bántotta, hogy földije volt, hogy rokonságuk jó barátságban élt és búcsúk alkalmával egymást meglátogatta. Öregapja tőszomszédságában lakott annak a falunak, melyben a költő született.« Beheim, bár nagy méltatlanságot látott elbocsáttatásában, mégis mindig szeretettel szólott V. Lászlóról, és a mi hibát és helytelenséget elkövetett, mind a tanácsadóira és azokra hárította, kik körülötte voltak. Evek multán is a bécsiekről szóló krónikában1

) a rossz gazdálkodásért nem őt, hanem kapzsi híveit teszi felelőssé : »László királv idejében, — ügymond — a ki Ausztriában is uralkodott, mindenki szabadjára foglalta el a városokat és várakat, mert a királyi pecsét az ajtón lógott. 1 )e mit tehetett a király, mikor oly fiatalon került a trónra és alig volt 18 éves. így azután alattvalói nagyon elhatalmasodtak.« Egy másik, már többször idézett énekben -') is bánatos ragaszkodással emlékezik meg a szerencsétlen ifjúról és szomorú végéről, melynek természetességében, úgy látszik, ő is kételkedett : Darnach (Czilleitől) kam ich zu meym lierrn kung Lasslaw, Der kônng zu Ungarn und zu Behem wartt. Der leider ist zu Prag verdorben daw, Alz man dann saget, got der weisz wol. wie ; Der áwig got pfleg seiner sei furbasse. ITmb keinen lierren peschach mir leider nie. BLEYER JAKAB. ') Karajan id. m. 317. 1. 16—31. vs. és 318. 1. 1—6. vs. 2) Sammlung f. altd. Lit. und Kunst, I. k. A költemény czíme : -46er ein anders, das sagt von Michel Beham gehurt und auch von seinem herkummen. — Az első két vers-szakban elmondja, hogy énekét azért szerezte, mert Prágába, V. László udvarába érkezvén, sokan kérdezték tőle, hogy honnan van az, hogy bár nyelvre német, mégis »Beham« a neve. A költő aztán nagy vonásokban elmondja származását és vándorlásait, a hogy föntebb többször idéztem. Minthogy Beheim V. László haláláról és végűi Frigyes császárnál való szolgálatáról is szól, nyilvánvaló, hogy az éneknek legfeljebb első része készült László király udvarában.