Századok – 1902

Értekezések - OLCHVÁRY ÖDÖN: A muhi csata - II. bef. közl. 505

a muhi csata. 513 lehet, nem is értették a módját. Innen van, hogy a magyarok nem is tudták, mikép a tatár sereg egyik oszlopa a Sajó alsó folyásán hidat vert s ott kelt át a jobbpartra, hogy a magyar tábort bekerítse.1) Ezzel szemben igen valószínű, hogy a tatárok —• mint Pest környékén — folyton jártak-keltek, a híd felé a folyóhoz jöttek, szemlélődtek, majd ismét eltűntek. Ezt a magyarok megszokván, természetesnek találták s már csak a folyó áradt vize miatt sem törődtek vele, de nem is utánozták. Pedig ez a jövés-menés, izgága szemlélődés kiderítette a tatároknak, hogy a magyar sereg igen hátrányos állapotban táborozik, hogy tétlen nyugalma aluszékonynyá tette a tábort, minek folytán az se lát, se hall; végre kiderítette azt, hogy a Sajó vize annyira apadt, hogy bizonyos ponton átgázolható. így van ez ma is. Csak azon lovasság hozhat biztos hírt az ellenségről, vagy deríthet fel bizonyos dolgokat, mely szakadatlanúl jön-megy, szemlélődik, majd eltűnik. IV. Béla idejében eleink a földerítés ezen módját nem értették; pedig a honfoglaló ősök a tatárokhoz hasonló módon harczoltak. A mongol sereg zöme Seibán átkelése után körülbelül 7 kilométerre vonult vissza a Sajó mögé s Berzék és Tisza-Lúcz vonalától délre szállott táborba, míg tábori Örseit Sajó-Hidvég és Girincs felé tolta előre.2) Ez állásban a tatárok arczvonalát a Sajó, szárnyukat a Hernád és Tisza folyó biztosította. Az egykorúak szerint a folyók partja mocsaras, a körülzárt róna részben erdős vala, miért is a tatárok nagyobb része elfödve táborozott. E kitűnő állást megkerülni vagy meglepően arczba támadni az éber mongolokkal szemben nagy dolog volt, bár nem lehetetlen. Batu jeles hadvezér vala. Hírből ismerte a magyarok vitézségét, számított rá, hogy erős hadsereggel fog szembeszállani, azért biztosította magának a terep minden előnyeit, pedig mi akadályozta abban, hogy Magyarország szívéig nyomuljon ? Batu számított rá, hogy őt a magyarok — a folyón ') Ezt az utókor 600 év multán khinai adatokból tudta meg. a) II. Erigyes császár az angol királyhoz írt levelében azt mondja, hogy a két tábor egymástól öt római mérföldre feküdt, a mi ötezer lépésnek felel meg. Ez azonban a két sereg biztonsága szempontjából kis távolság lett volna, a miért is úgy értelmezzük, hogy a magyar tábor és a tatárok biztosító csapatai között volt meg a fentebb említett távolság. — Fejér: Cod. Dipl. IV. I. 222. 1.