Századok – 1902

Értekezések - OLCHVÁRY ÖDÖN: A muhi csata - II. bef. közl. 505

514 0lchváry ödön. átkelve — meg fogják támadni. Az erdős terület a tatárok harczmodorának kedvezett, a mennyiben — eltekintve attól, hogy folyón átkelő sereget támadni mindig előnyös — a tatárok födve az erdő-részlegekben cselt állíthattak, majd váratlanúl előtörve a támadót bekeríthették, nyílzáporral eláraszthatták s mielőtt ez karczhoz fejlődve teljes erejét kifejti, visszavethették, s minden esetben a folyóba szoríthatták. Másrészről Batu-khán a kezdeményezést fentartá • magának, hogy ott és akkor kel át a folyón, a hol és a mikor neki tetszik, s korántsem támad oly veszélyes helyzetben, mint azt ellenfelének kell vala tennie, ki viszont a tatárok támadását egészen nyilt terepen fogadja, háta mögött bár kisebb, de mocsaras partú folyócskával. Batu-khán tehát a terepet ügyesen választá meg s annak előnyeit kiaknázta. A mongolok táborában csend vala. Batu fontolóra vette a magyar hadak nagyságát, jó hírnevét, s a helyzet komolyságától áthatva, a mohamedán csapatoknak meghagyta, hogy könyörögjenek Istenhez a győzelemért. О maga fölment egy magaslatra,1) mint egykor nagyatyja, a hódító Dsingisz-khán; senkihez sem szól vala, hanem egy nap egy éjjel imádságba merülve ájtatoskodék.2

) A mongolok hírszerző járőrei, kémei, úgy lehet vízi jármű segélyével átkeltek a Sajón s közvetetlen is megfigyelték a magyar tábort. Valószínű, hogy Batu-khán maga is szemügyre vette s a szerint állapítá meg az ütközet tervét. A magyar tábor hangulata, az általános helyzet, kedvezőnek épen nem volt mondható. Ezen körülmény a máikifejtett katonai szervezeti, valamint a politikai viszonyokban találja magyarázatát. IV. Béla királyról tudjuk, hogy »jellemében határozott, czéltudatos férfiú volt; a mit magában föltett, attól el nem állott, de következetesen annak megvalósítására törekedett, Éles esze, törhetetlen ereje, bátorsága volt a béke műveiben, a politikában, de kevésbhé szerencsés a csatamezőn. Bideg, kíméletlen ember, kit nem igen szerettek, de ő sem sokakat szeretett. Tetteinek oly színe volt, mintha merő önzésből cselekednék; ez önzés azonban nem a magán ember, hanem a magyar király önzése vala, ki nem ismert nagyobb és szentebb l) A Strázsa-domb vagy Messzelátó, Tisza-Lúcztól egy íél mérföldnyire, a mongol tábor háta mögött, e czélra s főhadiszállásra alkalmas volt. ä) Sámi Lajos id. h.