Századok – 1902

Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - I. közl. 21

ВЕНЕШ MIHÁLY ÉLETE ÉS MÜVEI. 45 értett és ajánlkozott, hogy ezt vagy azt fogja az oroszlánról lehúzni. Ily módon elhatározták, hogy urokat tetőtől-talpig mindenétől megfosztják.« így állván a dolog, a költő kéri a nemes oroszlánt, »legyen résen és vizsgáltassa meg, kik viseltetnek hozzá hűséggel és kik nem, kiknek van vele jó és kiknek gonosz szándékuk. Ügyeljen jól magára, míg majd Isten erőhöz segíti, hogy megfoghassa a kést markolatánál, és akkor majd tegyen úgy. a hogy atyja tett annak előtte.« így tükröződik a költeményekben szinte drámai mozgalmassággal a költő viszonyának alakulása V. Lászlóhoz és udvarához. A király jó módban tartotta, kegyelte, foglalkozott is vele országos gondjai közepette, melyek épen ebben az időben sűrűn tornyosultak feje fölött. Beheinmak azonban nem kellett a jó mód, a fény és pompa, ha meggyőződése elhallgatásával kellett megvásárolnia. így aztán szükségképen bekövetkezett az, a mit a király el akart hárítani, mikor mérsékletre intette, t. i. elbocsáttatása a királyi szolgálatból. Az udvari környezettel való szenibeszállás már előkelőbb és befolyásosabb embereknek is bukását okozta, a husziták leczkéztetése és kigányolása pedig Prágában valóban vakmerő vállalkozás volt, Elbocsáttatásának közvetlen oka egy hivatalnoknak, hozzá még a költő földijének l

) árulkodása volt, a mit keserű kárörömmel panaszol el egyik költeményében, a melyet bizonyosan később, talán Frigyes császár udvarában szerzett, bár egy szóval sem említi V. László halálát, mely a költő távozása után csakhamar bekövetkezett : Ein exempel von einem schalle, der mir vngnad gegen meinem hem dem hung lasslaw macht.2) A költő ujjongva hirdeti, hogy »visszanyerte bizalmát a szerencsébe, mert végre megbűnhődött az ő ellensége, ki miatt László király udvarát el kellett hagynia. Alnokságáról lehullott a lepel, a szamár. megbotlott és elbukott. dögjében megaláztatott mint Luczifer. Ezermestersége (alchymiája) szégyenbe hozta. Rézbűi aranyat, ólomból ezüstöt, kavicsból drágakövet akart csinálni.3

) De nem volt elég óvatos, gonoszsága napfényre került, szépen bekísérték abba az iskolába, hol a többi gazember ül. Az akasztófát is megérdemelte, mert oly nagyot vétett a költő és sok más derék ember ellen. Erőszakkal kitúrta őt, t. i. Beheimot, olyan király kegyéből Olv. Caspart hozzávetését az árulkodó személyére nézve. Germania. 1877. évf. 419. 1. 2) Cod. pal. germ. 312, 75a- és köv. 1. másolataim között. 3) Vájjon szószerinti értelemben veendő-e ez ? Alig hinném ; valószínűleg hamis és álnok természetére vonatkozik.