Századok – 1902

Történeti irodalom - Tkalčić; Joannes: Monumenta historica lib. reg. civitatis Zagrabiae. Vol. VI. Ism. Margalits Ede 475

történeti irodalom. 477 a kit a bán akart, A városi bíróság csak Cilley Ulrik halálával (1456) nyerte vissza szabadalmát és tekintélyét. A városi bíróság elnöke a város bírája volt, kit szent Balázs napján egy évre választottak és a kit a magyar király megerősített. A bíróság tagjai voltak : a nyolcz eskiitt (iurati), a húsz tanácsnok (consiliarii) és a városi jegyző, ki latinúl tudott s rendszerint tanító is volt és írta a jegyzőkönyveket. A városban négyféle nemzetiségű polgárok laktak : horvátok, magyarok, németek és olaszok. Ezek 1437-ig külön-külön, azaz minden nemzetiség a maga köréből választott két esküttet és öt tanácsnokot a bíróságba; azonban 1437 után az eskíitteket és tanácsnokokat már nem az egyes nemzetiségek a maguk köréből, hanem az összes polgárságból nemzetiségi különbség nélkül választották. A mint az új bírót megválasztották s ezt a király megerősítette hivatalában, összetörték az előbbi bíró pecsétjét, az új bíró pedig felesküdött a szent Márk templomban és megkezdte bírói működését. A városi bíróság Ítéletei ellen — mint már említők — első fokon a régi városbírák (stari sudci) testületéhez, másod fokon a tárnokmesterhez, vagyis a király itélőszékéhez lehetett feljebb vinni a pert, de ez utóbbinál igen nagy költséggel járt a törvény, azért ritkán folyamodtak hozzá. Tkalcic a kiadványhoz horvát nyelven írt bevezetésben részletes rajzát adja a Zágráb-városi bíróság eljárásának a perfelvételtől, illetőleg a felek megidézésétől az Ítélethirdetésig és annak végrehajtásáig. Érdekes, hogy e horvát-latin iratokban is a bírság pl. mint birsagium fordúl elő s általában az iratok nyelvében sok magyarismus-sal találkozunk. Szó van a bevezetésben az eskü és treuga dei (franga, frangya, pofrangya) szerepéről a bírói eljárásnál, a becsületsértések, rágalmazások, kihágások, könnyű és súlyos testi sértések, gyilkosság, tiltott játékok, babonázás (vracanje), házasságtörés, nemi erőszaktétel, rablás, gyújtogatás bűntényei esetében követett bírói eljárásról és a büntetésekről, végre a kereskedelmi, adás-vételi és végrendelkezési ügyekből keletkezett perekről s ezeknek törvényes ellátásáról. Tkalció a kizárólag latin nyelven írt bírósági okiratokat és jegyzőkönyveket évek szerint külön-külön szakaszban adja és minden szakasz elején összeállítja az azon évben működött bíró, esküttek és tanácsnokok névsorát. A közölt okiratok latinsága az akkori stilus curialis jellegét viseli magán, de e tekintetben is elég ingadozó az illető jegyzők latin nyelvtudásának különböző fokához képest. Számtalan új kultúrtörténeti, jogtörténeti s más történelmi adat szerez fontosságot az előttünk fekvő kötetnek is. MARGALITS EDE.