Századok – 1902

Történeti irodalom - Tkalčić; Joannes: Monumenta historica lib. reg. civitatis Zagrabiae. Vol. VI. Ism. Margalits Ede 475

történeti irodalom. 475 őrök közé; Magyarország Mária Terézia birodalmának »legszámottevőbb tartománya« (!) — mint az ekkor kifejlett irodalom termékeit. Emezek közül olvasott ugyan egyet-mást, de az olvasó soha sem tudja elfojtani abbeli gyanúját, hogy itt is csak a feldolgozott munkákból merített s nem az eredeti forrásokból. És sajátságos, még a legközönségesebb adatokat is teljesen összezavarja itt-ott. Tudja, hogy Bacsányi, Kazinczy és Baróti Szabó alapították a Magyar Muzeumot, de előadásából bárki Bessenyeynek tulajdoníthatja. (52. 1.) Bacsányit és Kazinczyt folyvást fölcseréli : »A francziásokhoz nem tartozók közül — olvassuk a 61. lapon — legnagyobb munkásságot a nyelvmüvelés körül Bacsányi (!) fejtett ki, a ki lángoló buzgalommal, ritka lelkesedéssel s önzetlenséggel küzdött a hazai nyelv mellett. Levelei szép megvilágításban mutatják be hazafias érzését, melyet soha meg nem tagadott és vásárra nem vitt. Az 1789-ben megalapított Magyar Orpheus is egyik főczéljának a nyelv tökéletesítését tűzi ki.« Merő helytelenség Kazynczyról, mint olyan rationalistáról beszélni, a ki a lélek halhatatlanságát sem fogadja el. Hiszen épen ez a hite serkentette és tüzelte folyvást küzdelmeiben. Marton József külön-külön vizsgálja az egyes irodalmi műfajokat, a vallást, bölcseletet, politikát stb. de tisztultabb felfogással sehol sem találkozunk nála. Még leginkább az ethikai kölcsönhatás magyarázatában vettünk észre némi önállóságot. Sokkal helyesebben járt volna el az író, ha összébb vonja, szűkebb térre szorítja mondandóit, mert így a fától csakugyan bajos meglátni az erdőt. —Y —s. Monumenta historica lib. reg. civitatis Zagrabiae. (Povjestni spo-menici sl. kr. grada Zagreba.) Collegit et sumptibus ejusdem civitatis edidit Joannes Bapt. Tkalcic. Vol. VI. Libri citationum et sententiarum, 1412 —1448. Zagrabiae, 1900. Nagy 8-r. XXXI, 538 1. E monumentális kiadványból 1889-ben jelent meg az első kötet, mely 1093—1399-ig, — 1895-ben a második, mely 1400—1499-ig, — és 1896-ban a harmadik, mely 1500—1526-ig terjed s a Zágráb város történetére vonatkozó eddig ismert összes okleveleket tartalmazza. A diplomatariumot 1897 óta három nagy kötet követte, mely Zágráb jogtörténeti emlékeit foglalja magában; még pedig az 1897-ben megjelent negyedik kötet 1365-ig, az 1898-ban megjelent ötödik 1391-ig, az utolsó, hatodik kötet 1448-ig terjedőleg. Az itt közölt jog-