Századok – 1902

Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - V. közl. 444

456 bleyer jakab. küldték volt, ez sem mondja. Valamivel közelebb jár Beheim előadásához Holzer x) tudósítása, mely szerint Czillei fejét Brankovics despotának akarták elküldeni, a mit azonban több főúr ellenzett. Hogy melyik értesítés felel meg a valóságnak, azt itt nem állapíthatjuk meg. Az esemény titokzatossága és nagy jelentősége bámulatosan megtermékenyítette a kortársak képzeletét. »Czillei megöletése után a magyarok a várban és város­ban zsákmányolni kezdtek. De csak az idegeneket fosztották ki, a németeket és cseheket. Még a templomba is behatoltak, és míg a pap misét mondott, az ájtatoskodókat megrabolták. Elvettek tőlük mindent, pénzöket, ruhájokat. egész vagyonukat. Ottó bajor herczeget, több grófot és lovagot, a kik a király szolgálatára jöttek, a király oldalán fosztották ki. Tőlem — mondja Beheim — elvettek mindent, a mi volt : 32 aranyat, vértemet, pánczélomat, lövőszeremet és minden ruhámat.« Erről a fosztogatásról más forrás nem tud, csak a Birktől közölt tudósítás,2 ) de azért alig vonhatjuk kétségbe költőnk előadá­sát, mely nagyon is magán viseli a közvetlenség és őszinteség bélyegét. A zavarosban, mit Czillei megöletése kétségtelenül előidézett, bizonyára sokan siettek halászni, de semmiesetre sem Hunyadi tudtával vagy épen parancsára. Birk közlése3) szerint a magyarok Ottó bajor herczeget4 ) korbaviai Fran­gepánnal és sok más úrral és szolgával együtt elfogták,5 ) vala­mennyit kifosztották, némelyeket egészen ingig levetkőztettek. »A királyt még előbb egy szobába zárták és fogva tar­tották, míg a gyilkosságot végre nem hajtották. Nagy rette­gésben volt, a mi nem csoda, mert hallotta a nagy lármát, mely az ő barátja, Czillei ellen irányult. Azután nem is tudta, hogy élve vagy halva fog-e innen kiszabadulni. A már említett JRienolt-ot (t. i. Rozgonyi Rajnáldot) is megtámadták kivont fegyverrel és bizonyára meg is ölték volna, ha nem sikerűi neki előlök a király szobájába menekülni. Nagy lett a jaj­veszékelés, mert a király igen siratta nagybátyja halálát és a maga balsorsát. Rajnáidnak azt tanácsolta, hogy meneküljön, ') Font. rer. Austr. XX. k. 105. 1. 2) Id. közi. 251. 1. V. ö. még Teleki id. m. II. к. 477. 1. 3. jegyz. és a király 1457 márcz. 21-iki oklevelét, Teleki id. m. X. к. 550. 1. ») Id. közi. 251. 1. ') Hogy Ottó bajor herczeg a király környezetében volt, említi a névtelen osztr. krónika is. (Senckenberg kiad. 15. 1.) A nürnbergi keresz­tesek okt. 15-iki levelében (Baader id. közi.) előforduló »herczog Osty« alatt is ő értendő. 6) Hogy Hunyadi a király hívei közül többeket elfogatott, említi a névt. osztr. krónika is. Senckenberg kiad. 24. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents