Századok – 1902
Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - V. közl. 444
beheim mihály élete és müvei. 46 1 mondtam, kétségtelenül szemtanú elbeszélése alapján készült. Világos, hogy a költemény e részének töredékességén és csak általánosságok közt mozgó előadásán V. László környezetének talán önkéntelen, de valószínűleg imperativ hatása látszik, mely a Hunyadi fián elkövetett gazságot indokolni és a Hunyadi név bámulatát és varázserejét csökkenteni volt hivatva. Czillei barátai »a királylyal márczius 21-ikén (1457) okiratot állíttattak ki, melyben képtelen hazugságokkal hosszú bűnlajstromot állítottak egybe, még attól a valószínűség látszatát is nélkülöző rágalomtól sem riadván vissza, hogy Hunyadi a törököket Szerbországba ismételten maga hívta be.« x) A költeményben ugyanazon szellem nyilvánul, mint az okiratban,2 ) keletkezése ideje is körülbelül ugyanaz. De míg ez a főrangú köröket igyekszik megtéveszteni, amaz az alsóbb rétegek közvéleménye előtt iparkodik a fiatal király tettét, a Hunyadiak véres üldözését mentegetni. Az oklevél szerzőinek eljárása kárhoztatandó, mert tudatosan ravasz volt, Beheim csak együgyű korlátolt eszköz a hatalmasok kezében. Bár költeménye további tartalmában többször megrágalmazza Hunyadit és családját, becsületessége vagy jó izlése mégis visszatartotta, hogy a nándorfejérvári diadal kapcsán, ha már nem magasztalja, legalább ne is becsmérelje Hunyadit. Az említett nürnbergi keresztesek sokkal tovább mennek: 1456 szept. 15-én Bécsben kelt levelökhöz3 ) jelentést csatolnak a belgrádi győzelemről (ein abschrifft des prieffs, den man könig Lasslau geschieht hot, wye sich der streyt czw Kriegischen Weissenburk verlauffen hat), melyben Hunyadi azzal van vádolva, hogy a döntő pillanatban a csatából megszökött és a Száván hajókázott; ha a keresztények — folytatja a jelentés — kézrekerítették volna, menten megölték volna, mivel ő maga szívesen látta volna, ha a török mindnyájukat megsemmisíti. Minden érdemet a kereszteseknek és Kapisztránnak juttatnak, egy szemernyit sem Hunyadinak és a magyaroknak, épen úgy mint Beheim. Talán azért nem is szól egyik sem a dunai ütközetről.4) Kétségtelen, hogy itt is a Hunyadi név fényére irigy, a család hatalmára féltékeny Czillei-párt sugalmazásával van ') A magy. nemz. tört. Szerk. Szilágyi S. IV. k. 163—164. 1. a) Közli Teleki id. m. X. к. 546—553. 1. Még egy évvel előbb, 1456. máj. 12-ikén, V. László magasztalással szól Hunyadiról. Teleki id. m. X. к. 519—521. 1. a) Olv. Baader id. közleményét id. h. 4) A tudósítások különben már első forrásukban részrehajlók voltak. V. ö. Teleki id. m. П. к. 439—440. 1. és Voigt : Johannes von Capistrano, ein Heiliger des fünfzehnten Jahrhunderts. Sybel-féle Hist. Zeitschr. X. к. (1863.) 83—84. 1.