Századok – 1902

Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - V. közl. 444

446 bleyer jakab. vonásnak tulajdonítandó, hogy Konstantinápoly és egész Görögország elbukott. És hogyan bukott el ! Ember le nem írhatja, mily iszonyatos volt az öldöklés. Sophia egyházát a török császár megfertőztette, az oltári szentséget lábbal taposta. Ifjakat, leányokat, asszonyokat meggyaláztak ; a vér szinte kiáradott a házak kapujából. A ki pedig életben maradt, azt mind rabszolgaságra vetették, a férjet elszakították nejétől, az anyát gyermekeitől. Midőn pedig a zsarnok a várost egészen hatalmába kerítette, önmaga felmagasztalta czímét és II. (Nagy) Sándornak nevezte magát, ki minden országot szolgaságba hajt, hogy az egész világnak csak egy császárja legyen.1) A szultán nem sokáig vesztegelt Konstantinápolyban, — folytatja Beheim, ki az eseményeket egyszer kelleténél jobban szétválasztja, máskor pedig pontatlan értesülései következtében nagyon is összevonja, — hanem több miut 200,000 emberrel György despota ellen Szerbiába indult, hol szintén borzalmas embertelenségeket követett el.2

) Innen — t. i. Szerbiából, a valóságban persze csak 1456-ban — a szultán Nándorfejérvár alá szállott és azt ostromolni kezdte.« Ez az esemény már közelebb esik térben és időben a költőhöz, tehát elbeszélésében részletesebb is. De távolról sem oly kimerítő, mint várni lehetne ; itt-ott egy jelenetet kiragad, de az egészről semminemű áttekintést nem ad. Pedig bizonyosan szemtanutói értesült a világra szóló diadalról, éptígy mint a nürnbergi keresztesek,3

) kik szintén mint Beheim, У. Lászlóval Futakra és onnan Nándorfejérvárig vonultak. Töredékes és hézagos előadásának oka nem is a pontos értesülések hiányában, hanem másutt keresendő. Beheim egész leírásában egy szóval sem említi a győzelem tulajdonképeni hősét, Hunyadi Jánost, a mi Telekinek is feltűnt.4) Hunyadi szerepeltetése nélkül lehetetlen a csata összefüggő és való képét megrajzolni, és ki van zárva, hogy neve és működése csak véletlenségből maradt volna ki a tudósításból, mely, mint már ') Y. ö. Thuróczi id. m. 269. 1. — A költőtől elbeszélt részletek mind megtalálhatók Dnkasnál, Phrantzesnél és Chalkokondylasnál. 2) Szerbiába Brankovioh György ellen 1454-ben vonult II. Mohamed először, 1455-ben pedig elfoglalta. Y. ö. Teleki id. m. II. к. 338 és köv. 11. továbbá 384 és köv. 11. 8) Okt. 15-én Futakon kelt és a nürnbergi városi tanácshoz intézett levelökben írják : »Auch hot er (Hanssen Mülners prüder, der doktor) vnsz gesagt von der Schlacht (t. i. Belgrádnál), do ist er peygewesen.« (Jos. Baader : Zur Geschichte des Kreuzzuges v. J. 1456. Anzeiger f. Kunde der deutschen Vorzeit, 1863.) Y. ö. ehez Bachmann: Urkunden u. Actenstücke zur öst. Geschichte. Font. rer. Austr. Dipl. XLII. 191—192.1. 4) Id. m. II. k. 436. 1. 5. jegyz. és 477. 1. 3. jegyz.