Századok – 1902

Értekezések - OLCHVÁRY ÖDÖN: A muhi csata - II. 412

A MUHI CSATA. 417 Arad felé folytatták, hol azután Btidsik seregével egyesülniük kellett. Ha Szucsavát veszszük a hal hadoszlop szétválasztó pontjának s számot vetünk azon tér és időbeli viszonyokkal, hogy Szucsavától Kimpolungon át Radnáig kerekszámban 120 kilométer (3 napi menet), ellenben dél felé a Szeret folyó völgye irányát követve Foksanin és Ploestin át Brassóig 470 kilométer (átlag 10 napi menet), s tekintetbe veszszük továbbá, hogy Küküllő várát (Brassótól Fogarason-Medgyesen át 140 km.) április 5-én, Nagy-Szebent (Brassótól Fogarason át 110 km.) április 11-én a tatárok elfoglalták, míg Kádán márczius 31-én Radnát, április 2-án Beszterczét ejté hatalmába, határozottan következtethetjük, hogy Bochetor 6—7 nappal korábban indult a kerülő útnak Brassóra, mint Kádán Radnára. Ugyancsak a fentebbiekből következik, hogy a tatárok márczius 31-én vagy április 1-én már a Barczaságban voltak.1) A FÖ HADOSZLOP HADMŰVELETE BATU-KHÁN ALATT. A HANGULAT MAGYARORSZÁGON. A HELYZET BUDÁN ÉS PESTEN. A MAGYAR HADSEREG GYÜLEKEZÉSE, ELLENHADMŰVELETE. Az 1240 évi karácson táján híre futott Magyarországon, hogy a tatárok az orosz-magyar határt elpusztították. Béla király kémei által értesült mindenről. Az ország védelme czéljából Ruthén- és Lengyelország felől bejárta a határszorosokat s a Kárpátokban »roppant erdőket levágatva, hosszú torlaszokat építtetett, keresztbe döntött fákkal elzárván mindazon helyeket, melyek könnyebben járhatóknak látszanak vala.«2) A király Ruthénország felől várta a mongolok betörését, miért is az Orosz-kapu (vereczkei szoros) védelmére Dénes nádor alatt sereget küldött. .Január és február hónapokban (1241) »mikor javában folyt a farsang, a vígság«, országszerte kihirdették, hogy a nemesek, várjobbágyok és a várak népei táborozásra készüljenek, hogy az első parancsszóra a király táborába gyűlhessenek. A közelgő nagy veszedelmet Magyarországon határtalan könnyelműséggel fogadták. A vigalmak közt nem is hitte a *) Strakosch-Grassmann (id. m. 94. 1.) a Barczaságban vívott csatát márczius 31-ére teszi. Az idézett munkához csatolt hadműveleti térkép szerint Büdsik seregrésze a vöröstoronyi szoroson át tört Erdélybe. Habár azon időben déli irányból a tömösi szorost használták, nincs kizárva, hogy a tatárok az Olt völgyét, mint természetes közlekedési vonalat ne használták volna. 2) A torlaszoknak csupán okszerű védelemmel kapcsolatosan lett volna ideig-óráig harczászati értékük.