Századok – 1902

Értekezések - OLCHVÁRY ÖDÖN: A muhi csata - II. 412

418 OLCHVÁRY ÖDÖN. nép, hogy jön a tatár. Mondák, sokszor hallottak már effélét és sohasem volt benne semmi igaz; most sem lesz másképen. Az elégedetlenek gonosz ellenhíreket terjesztőnek; a köz­érzületet a főpapok, a király személye, valamint a kunok ellen izgatták. Mint ma a rosszindulatú sajtó, akkoron a rossz­szándékú híresztelők, elégedetlenségből, haragból fakadt gonosz vélemények nyilvánítói és továbbítói hatottak a kedélyekre. Ez azután megtermé keserű gyümölcsét az amúgy is kedvező talajban; mind a nemesség, mind a nép gondatlan és köny­nyelmű észjárására mély hatást gyakorolt. Midőn a tatárok jobbszárnya Szandomir és Lublin táján, a közép és balszárny Halicsban és Podoliában kalandozott, Béla király az ország főpapjait és főurait (1241 febr. 17.) Budára gyűjté tanácsot ülni a fölött, hogyan védelmezzék meg az országot a fenyegető veszedelem ellen. Szerencsétlenségre az országgyűlés nem hogy előmozdí­totta volna, sőt megrontotta az ország védőképességét. A tanács­kozás haditanács jellegével bírt. Némelyek bízva az állam nagy hadi erejében, fenhéjázva úgy vélekedének, hogy csupán a sokaság megmutatása is el fogja a tatárokat riasztani. Mások ellenben a nyílt mezőn való harczot, általában a döntő csatát mellőzni kívánták, mondván, hogy e vad, elszánt népet ideig­óráig hagyni kell, hogy raboljon, zsákmányoljon, úgy sem vágyik uralkodásra. A kunok és magyarok közti barátságtalan viszony bizal­matlanná tette a két népet egymás iránt. Kötény kunjainak szövetségi megbízhatósága az orosz-magyar, valamint az orosz­tatár háborúk időszakából nem nagy hitelnek örvendett. Most híre futott, hogy a kunok egy része csatlakozott a tatárokhoz.1 ) A tanácskozásban a király akaratának kevés híve volt. Minden a kunok ellen fordult. Ennek folytán abban mindnyá­jan megegyeztek, hogy Kötényt és családját s a kunok előkelőit mint gyanúsakat őrizet alá vegyék. Ezzel megadatott az intés, hogy az utcza is beleszóljon az ország tanácskozásába, s megtörtént az első lépés arra, hogy az egyedüli természetes szövetséges elpártoljon s ellen­ségül fegyvert fogjon a magyarság ellen. Arra nem gondoltak, az nem jutott eszébe senkinek a haditanácsban, hogy az ország összes hadereje késedelem nél­kül fegyverre szólíttassék s a tatárok betöréseig is öszponto­sítva a határok felé irányíttassék. ») Rogerius szerint, с. XIV. M. Florianus : Fontes Dom. IV. 55. 1. — Wolf id. m. 293. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents