Századok – 1902

TÁRCZA - Folyóiratok - Földrajzi Közlemények 399

TÁRCZA . 399 nemrég közölte folyóiratunk egy nagyérdekű levél-váltását Kossuth Lajossal az úrbér ügyében, mig Kemény Zsigmondhoz írt levelei az Irodalomtörténeti Közlemények mult évi folyamában olvashatók ; és ez jól is van így, mert csak akkor válik lehetővé e nagy ember működésének méltánylása, ha a különféle könyv- és levéltárakban szerte-széjjel szórt levelezései napvilágra kerülnek. — Koncz József (8. 9. füz.) a marosvásárhelyi ev. ref. collegium könyvtárának kézirati másolatából Enyedi Lakatos Márton (1710 —1776) »Emlékezetnek könyve« czímű krónikaszerű feljegyzéseit közli, melyek az 1655 —1675 évek eseményeiről szólnak. Mik voltak forrásai, honnan merített ? — miután Enyedi L. Márton a legutolsó krónikái feljegyzésnél 35 évvel később született — sem a közlő, sem maga a krónika nem mondja meg, pedig ennek a felderítése lenne egyúttal a krónika hitelének megállapítása is. — Pór Antal (9. füz.) az Anjouk korából »Idősb Erzsébet királyné uralkodása Lengyelországban, 1370—1380« czím alatt közöl egy rövid értekezést. -— Kőváry László (10. füz.) befejezi »A millennium századában Erdélyben kihalt főúri családok s visszaemlékezés végső sarjai(k) szereplésére« czímű czikksorozatát. Ebben a közleményben a borbereki báró Alvinczi, b. Baldácsi, sepsi-szentiványi b. Henter, nagyváradi b. Josintzi, b. Löwenthal, b. Naláczi, magyar-bényei b. Badák, plankensteini b. Bauber és b. Bécséi családok utolsó sarjairól találunk adatokat. — Az irodalmi szemlében Lánczy Gyula (V. Coelestin pápa lemondása), Petri Mór (Szilágy vármegye monographiája), Divald Kornél (Művészettörténeti korrajzok), Cserni Béla (Alsófehér vármegye története a római korban), Connert János (A székelyek intézményei a legrégibb időktől az 1562-iki átalakulásig), Tagányi—Bétliy—Pokoly—Kádár (Szolnok-Doboka vármegye monographiája) történelmi tárgyú műveik és Pét er f y Jenő összegyűjtött munkáinak első kötete vannak ismertetve. A Különfélék rovata alatt érdekesebb közlemények : Gridófalvi Grálgyor Balázs czímeres nemeslevele 1681-ből, A héjasfalvi honvédemlék, Erdélyi írók XVII. századbeli külföldi iskoláztatása, A pákéi Dávid és Albert családok czímeres nemeslevele stb. — FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK. XXIX. köt. 1901. 1 —10. füzet. — A második füzetben Hanusz István tollából »Városaink fekvése« czímű értekezést találunk, mely magyar történeti praemissái s az azokból levont következtetések miatt a történetolvasó közönség érdeklődésére is számot tarthat. Hasonlót mondhatunk a többi füzetek szintén Hanusz Istvántól származó némely czikkeiről is, mint pl. Magyarország ezüstje, Éghajlati módosulások, Tíz ezernél több lakosú helyeink, A világ-utak rövidülése stb. Nálunk, hol a politikai földrajz még bölcsőjében szendereg-, örömmel fogadhatjuk za ilyen apró értekezéseket is, melyek némileg pótolják a hiányt