Századok – 1902
TÁRCZA - Folyóiratok - Katholikus Szemle - 400
400 TÁRCZA. a tisztán csak magyarul olvasó közönségre nézve addig, mig összefoglaló tudományos mű jelenik meg. — Fölemlítjük még Márki Sándor értekezését történelmi fali térképeinkről, melyet a M. Földrajzi Társaság mult évi márczius 14-iki ülésén adott elő s a melyet annak idején bővebben ismertettünk.1) — KATHOLIKUS SZEMLE. XV. köt. VI—X. füz. 1901. juniusdeczember. — Az előttünk fekvő füzetekben Divald Kornél befejezi négy közleményre terjedő műtörténelmi és topographiai tanulmányát a régi Buda és Pest középkori művészetéről. E nagy szorgalommal készült, de nehéz feladattal küzködő tanulmányt, mely a Szent-István-Társulat kiadásában önállóan is megjelent, történetirodalmi rovatunk alatt bővebben ismertetjük.2 ) — Utána terjedelemre Bartha József czikke következik a magyar katholikus énekköltészetről a XVIII. századig.3) A három közleményből álló dolgozatban valami újat nem igen találunk ; inkább összefoglalása, néhol kritikai bonczolása az e tárgyról már megjelent tanulmányoknak. Így pl. a rímtelen hymnus-fordítások kérdésében a különböző véleményeket iparkodik összeegyeztetni ; nevezetesen Volf Györgygyei egyetértőleg a rímtelen hymnus-fordításokat nem tartja verseknek s mégis Szilády Áronnak ad igazat, a kinek nézete szerint azok nemcsak olvasásra és egyszerű elmondásra, hanem templomi éneklésre is készültek. — Igen tanulságos czikkeket közölnek még a többek között : Vargha Dezső az őskeresztények politikai magatartásáról, Varjas Károly a német gyarmatokról, Czirbusz Géza Itáliáról a XX. század elején. — Sörös Pongrácz terjedelmes dolgozatban, lépésről-lépésre kísérve az 1843 44-iki országgyűlés vallás-ügyi tárgyalásait, ezek során különösen a kath. klérus törekvéseivel foglalkozik.4) — Röviden, de áttekintően ismerteti Melles Emil az ó és új naptárak egyesítésének, illetőleg a naptár-javításnak kérdését, mely általánosan szükségesnek elismert s megvalósulásában csupán egyházi tekintetekből gátolt reform érdekében főleg Tondini de Quarenghi Caesar barnabita atya fejt ki már 1888 óta bámulatos tevékenységet. — Még közelebbről érdekel bennünket Karácson Imre közleménye, melyben Evlia Cselebinek, már a mi olvasóink előtt sem ismeretlen XVII. századi török utazónak 5) Magyarországra vonatkozó útleírásairól van szó. — A könyvismertetések és bírálatok rovata alatt Mihalovics Ede : ») Olv. Századok, 1901. 363. 1. ") Olv. föntebb 375 és köv. 11. 3) Önállóan is megjelent. 4) Önállóan is megjelent ezzel a czímmel : A kath. klérus törekvései az 1843144-iki országgyűlés egyházi ügyeinek tárgyalása alatt. 5) Olv. Karácson Imre közleményeit : Századok, 1900.942. 1., 1901. 450. 1. — Vámbéry Ármin akadémiai előadásáról u. o. 1901. 266. 1.
