Századok – 1902

Történeti irodalom - Jagić; Vatroslav: Zur Entstehungsgeschichte der kirchenslavichen Sprache. Ism. Melich János 380

382 TÖRTÉNETI IRODALOM. 382 diu s Morvaországban és Pannoniában bolgár nyelvjáráson hirdették Isten igéjét ? Jagié erre azt mondja, hogy a IX-ik században Morvaországban nyelvileg morva-tótság, Pannoniában a mai Zala és Yas vármegyékben lakó s a muraközi ka- és fccy-szlovénség ősei laktak. — Most már, ha tekintetünket azon nyelvemlékek felé fordítjuk, melyek hivatva vannak e kérdésre megfelelni, a következőket mondhatjuk : Cyrill és Methodius tudták, hogy nem annyira térítésről, mint az Isten igéjének első sorban szláv nyelven való hirdetéséről van szó, mert hiszen e területen már 836 előtt volt kereszténység, a mint azt a »Conversio Bagoariorum et Carantanorum« Nyitrára vonatkozó adata bizonyítja. Cyrill és Methodius tebát kész szláv fordításokkal jöttek hazánkba, mely fordítások Konstantinápolyban görögből készültek. E fordítások közt lehetett egy lectiós rész az evangélistákból és talán az apostolokból, néhány kész zsoltár-fordítás, néhány ima. Ha a ma meglevő ó-bolgár nyelvemlékeket vizsgáljuk, a Jagié-féle tanítást teljesen bizonyítva találjuk. Az evangélisták négy ó-bolgár szövege közül kettő lectionarium, kettő pedig tetra-evangelion. A zsoltárok meglevő ó-bolgár fordításáról ki van mutatva, hogy egy része görögből, más része latinból való, tehát itt hazánkban történt a fordítás. — Az ó-bolgár nyelvű imákat magában foglaló EueJiologium Sinaiticum egyik imája szent Emmeram ó-felnémet imájának a fordítása, s így ez is bizonyítja, hogy a Cyrill- és Methodius-féle, Konstantinápolyban megkezdett s görögből való fordítói munkásság hazánkban folytatódott, csakhogy itt a helyi viszonyokkal kellett számot vetni s latinból és németből is fordítani. Mivel mármost az ó-bolgár nyelvemlékek mai alakjukban mind a X—Xl-ik században Macedóniában vagy Bulgáriában készült másolatok, egyikről sem mondhatjuk, hogy a Cyrill- és Methodius-féle fordítást szórúl-szóra tartalmazza. De lia e nyelvemlékek szókincsét vizsgáljuk, ha azt nézzük, hogy az ó-bolgár nyelv szókincs tekintetében a mai napig milyen fejlődésen ment keresztül, akkor ebből a vizsgálódásból rendkívül fontos következtetéseket vonhatunk. Jagióot illeti meg a köszönet azért, hogy az egyházi szláv nyelv történeti fejlődését a szókincs alapján kezdte vázolni. E szókincsbeli történeti vázolással ki tudunk mutatni az ó-bolgár nyelvemlékek szókincsében olyan szavakat, melyek ma és a múltban kizárólag pannóniai, illetőleg moraviai szavak. Ilyen pl. a rësnota: igazság, veritas (ó-bolg. istina) ; jendro: gyorsan (ó-bolg. skoro). Ezek hazai szlovén kifejezések ma is, a múltban is. Valószínű, hogy ilyen