Századok – 1902

Történeti irodalom - Divald Kornél: A régi Buda és Pest művészete a középkorban. Ism. –r– 375

TÖRTÉNETI IRODALOM. 375 sem volna betöltve, a legidősebb magyar püspök lép, még pedig nemcsak a király, hanem a királyné koronázásánál is. Hiszen a királyné-koronázás szertartásainak megváltozása is a jogi felfogás megváltozásának volt a következménye. A királyné megszűnt közjogi állást elfoglalni s ezzel megszűnt az is, hogy a szent korona fejére illesztessék. Hanem mivel a királyné koronázása csak annak a kifejezésére szolgál, hogy ő királyi ura méltóságának részese : csupán vállára illesztetik a szent korona. A szertartás változása sem egyéb tehát, mint a jogi felfogás változásának a következménye. A fennállott privilégiumok elavultak és helyökbe a megváltozott felfogásnak megfelelő szokás lépett, mely a már elavalt privilégiumot meg is változtatja. A felkenést és a szent koronával való koronázást tehát akkor sem a veszprémi püspöknek kell végezni, ha az érsek nem végezhetné, hanem a legidősebb magyar római katholikus püspöknek, s a veszprémi püspököt ma már nem illetheti egyéb, mint hogy a közte mint a királyné kanczellárja és a királyné között egykor fennállott jogi viszonynak emlékére a házi koronát tegye a királyné fejére. A végeredményre nézve tehát nem érthetünk egyet a szerzővel. De ez nem lehet ok arra, hogy munkájának becsét és értékét tagadjuk. A történelmi adatoknak lelkiismeretes egybeállítása, beható és elfogulatlan tárgyalása, világos és szabatos előadása, mind oly tulajdonságai a műnek, melyek azt értékessé teszik, s a szerző mindenesetre jó szolgálatot tett a jogtörténeti tudománynak, midőn a királyné-koronázás kérdését jogtörténeti szempontból tisztázta s a letűnt századok jogi felfogására oly fényt vetett, mely egyéb jogtörténeti kérdések tisztázását is meg fogja könnyíteni. FERDINAND Y GE.I/Л. A régi Buda és Pest művészete a középkorban. Műtörténelmi és topographiai tanulmány. Irta Divald Kornél. Budapest, 1901. Stephaneum kny. 8-r. 103 1. (A Szent-István-Társ. tud. és irod. osztályának felolvasó üléséből, 41. sz.) Tudományos érzékkel, sok szorgalommal és ambitióval megírt könyvről számolunk be, olyanról, mely rászolgálna a méltánylásra, és mégis, ha igazságosan akarunk ítélni, jóval több lesz a gáncs írásunkban, mint a dicséret. Tulajdonképen nem is a szerzővel szállunk perbe, hanem a kitűzött föladattal. A középkori Budának és Pestnek műemlékei — néhány csonka épületrészt, egy csomó kifaragott követ nem számítva — az utolsóig elvesztek ; az egyik templomból csak egy fűrészfogas 26*