Századok – 1902

Értekezések - BAUMGARTEN FERENCZ: Forrástanulmányok Nagy Lajos és Velencze viszonya történetéhez - III. közl. 326

340 BATJMGARTEN FERENCZ. Ugyanakkor figyelmeztet arra is, hogy e beszéd és a Morelli által kiadott Névtelen elbeszélése közt feltűnő hasonlatosság van, mert a beszéd alapgondolatai visszatérnek e műben ; a mi arra bírta Yoigtot, hogy a históriai mű szerzőjének is Benintendit tartsa. Voigt véleménye nem egyéb, mint szellemes ötlet, legjobb esetben hypothesis, melynek igazságát voltakép semmivel sem bizonyította. Hogy két mű némi hasonlatosságot mutat, az még nem teszi kétségtelenné, bogy mindkettő egy szerzőtől származik; és hogy e hasonlóságok emlékeztetnek Benintendi leveleire, az még távolról sem nyújt jogot arra, hogy mindkét művet neki tulajdonítsuk. Nem is az említett beszéd és e mű hasonlósága, hanem ennek az okiratokkal, itt is különösen két okirattal való bámulatos megegyezése dönti el a kérdést. Voigt különben is az említett beszéd és a mű közti legfeltűnőbb megegyezéseket nem emelte ki, űgy hogy nekünk erről is szólnunk kell. A beszéd és históriai mű egyaránt Velencze dicsőségét hirdeti, a köztársaság igazságosságát és hatalmát magasztalja. »Dicat ergo merito civitas Venetorum : Ineidit in casses praeda petita meos. Dicat et iterum : Pacis et iustitiae sola documenta düexi et libera in maris fluctibus ambulavi, super gentes et popidos primatum tenui, superborum et sublimium colla propria virtute calcavi. Propterea gloriosa dicta sunt de te, Civitas Dei!« mondja a szónok. E gondolatokkal és a citátummal1) fejezi be művét a historikus is: »La fama poi délia giustizia e délia potenza de' Veneziani più che mai si diffuse per il mondo tutto ; il quale con esultazione ha potuto dire: Gloriosa dicta sunt de te, Civitas Dei!« 2) Tudjuk, hogy Morelli Névtelenje mily elragadtatással emlékszik meg Dandolo dogéról: »A mostani fejedelem dicső erénye példát nyújthat utódainak. — Midőn a mi dicső urunk Dandolo András szerencsésen uralkodott.s) — A dogé, ki bizonyára nem kezd háborút és nem kezd más. miatt czivakodást, mint azért, hogy hathatóssá tegye a léke áldásait.4

) ... a dogé bölcsessége, mely ») Psalmus LXXXVI. 3. 2) > Velencze igazságosságának és hatalmának híre szétterjedt az egész földön, jobban mint bármikor, mely öröm ujjongva hirdethette : Gloriosa dicta sunt de te Civitas Dei !< Mon. Venez. XXXVII. 3) Mon. Venez. II. 1. 4) . . . »il Ducale Dominio, il quale certamente non fa guerra, raè contrasta per altro, che per indurre il bene délia pace.« Id. m. IV. 1.