Századok – 1902

Értekezések - OLCHVÁRY ÖDÖN: A muhi csata - I. 309

318 OLCHVÁRY ÖDÖN. tak nyugat felé. Kiev a Dnjeper folyam jobbpartján — bárom századon át Oroszország metropolisa — azon időben gazdag és hatalmas város, volt a hadműveleti czél. November-hóban a Dnjeper befagyott ; a tatárok akadálytalanúl keltek át a jelentékeny folyamon s a várost teljesen körülzárták. Kiev hősies védelem után deczember 6-án elesett. Ennekutána Magyarország lett a fő hadműveleti czél a mongol hadvezérlet szemében. Batu-khán a hadsereget három hadoszlopra osztva, Volhynián és Podolián keresztül, átkaroló alakzatban irányította Magyarország ellen. MAGYARORSZÁG ÉRINTKEZÉSE A MONGOLOKKAL. KÜLPOLITIKAI VISZONYOK. AZ ORSZÁG BELÁLLAPOTA, HADI KÉSZÜLTSÉGE. Mielőtt ezen hadoszlopok erejével, tagozásával és hadműveleteivel foglalkoznánk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a politikai viszonyokat, Magyarország bel- és külállapotát, ellentálló képességét ama nagy veszélylyel szemben, mely mint orkán közelgett az ország határaihoz. Valamely hatalmas birodalom harczban megedzett népe mindig kész a háborúra, mely neki dicsőséget, zsákmányt, vagyont, uralmat szerez. Mindazáltal minden nagy és kis háborúnak egyaránt politikai alapja is van. A támadó fél saját elhatározásának mindenkor jogos színezetet ad. Mellékesen említem, hogy Dsingisz-khán törvénye szerint az, ki az üldözöttnek menedéket ad, szintén üldözőbe veendő. A mongolok ezen törvényt híven követték s ezen a czímen akár az egész világ ellen folytatólag szakadatlan háborút viselhettek volna. Politikai szempontból tudni való, hogy a kunok velünk szomszédos birodalmában II. Endre s utána IV. Béla király a hittérítést megindította, illetőleg folytatta. Az előbbi 1228-ban a megtért kunok számára Moldva területén (Milkoviában) püspökséget is állított. Kétségtelen, hogy a vallásos szándéknak politikai háttere is volt. — IV. Béla trónralépte után a »Rex Cumaniae« czímet is fölvette. Azonban a mongolok a Kalka mellett vívott csata, vagyis 1223 óta a kunokat alattvalóiknak tekintették s a magyarok törekvését jogtalannak tartották. Már 1236-ban — midőn még át sem törtettek Európa keleti országain — elhatározták a háborút Magyarország ellen.