Századok – 1902
Történeti irodalom - A magyar honfoglalás kútfői. – (I.) Bölcs Leo hadi taktikája XVIII. fejezetének magyar fordítása. Ism. Gyomlay Gyula 249
250 .TÖRTÉNETI IRODALOM. hűségére vonatkozó megjegyzéseimet teszem közzé. Ezeket azonban kötelességem is közzétenni, egyrészt a Leo-féle taktikához fűződhető történeti kutatások érdekében, másrészt a hazai görög philologia tekintélye érdekében, mely tudományágnak magam is egyik szerény munkása vagyok. Mert ez a fordítás, melynek kimondott czélja, hogy biztos alapja legyen a jövendőbeli történetírók kutatásainak, s a mely hivatva volna arra, hogy még késő nemzedékek előtt is tanúságot tegyen a philologiai tudománynak az ezredéves ünnep idején való magyarországi fejlettségéről, — mondom, ez a nagy igényű fordítás mindamellett annyira hibás, hogy nemcsak a mostani magyar philologiai tudás példájának vagy épen mintaképének nem tekinthető, hanem hozzáfoghatóan silány fordítása bizonyára nincsen is semmiféle görög auctornak a mi szépen fejlődésnek indult fordítás-irodalmunkban. Mindössze százötvenliét (néha csak 2—3 soros, középszámmal 10 soros) czikkelyecske lefordításáról volt szó, melyek szövege összevéve sem tesz ki annyit, mint teszem azt, Herodotos egyetlen egy könyvének, vagy a Sallustius-féle Catilinának szövege, s e rövidke görög szöveg alapvető, philologiai értékű fordítását az a philologus szakember igérte, ki az egész Leo-féle taktika kiadására is vállalkozott, s a kitől ennélfogva nemcsak nyelvi, de tárgyi tekintetben is igazán kiváló eredményt várhattunk ; s az eredmény — röviden szólva — az, hogy alig van czikkely, melyben a legdurvább félreértések ne halmozódnának egymásra, s hogy azok a módosítások, melyeket az űj fordító elődeinek ócsárolt munkáján tesz, úgyszólván kivétel nélkül határozottan csak rontások. A 157 czikkely bői fel fogok sorolni 122 csupa olyan helyet, a hol a fordítás mást mond mint az eredeti, s a legfontosabbakat egy vagy két csillag alkalmazásával külön is jelzem. A szöveg czikkelyei szerint való rendben, nem pedig a hibák természete szerint azért közlöm megjegyzéseimet, mert fő czélom az, hogy a fordítást, ha már megvan, használatra alkalmasabbá tegyem s módot nyújtsak az érdeklődőknek a legfontosabb hibák könnyű szerrel való kijavítására. Épen ezért felemlítek olyan hibákat is, melyekre a Budapesti Szemlében megjelent bírálat szerzője már rámutatott, de ezekkel tüzetesebben csak abban az esetben foglalkozom, ha a bírálóval nem vagyok egészen egy véleményen, vagy ha meg kell ') Olv. a Budapesti Szemle mult évi (1901) novemberi és deczemberi 299. és 300. számaiban P. E. jegyű író bírálatát, melynek keletkezésében és közzétételében nekem nem volt részem, s ezért — jóllehet állításainak tartalmával többnyire egyetértek — feleló'sség nem illethet érte. Ez a birálat kb. 30 félreértett helyet említ.
