Századok – 1902
Történeti irodalom - A magyar honfoglalás kútfői. – (I.) Bölcs Leo hadi taktikája XVIII. fejezetének magyar fordítása. Ism. Gyomlay Gyula 249
TÖRTÉKET! IRODALOM. 251 pótolnom észrevételeit. Azonban — ámbár a szöveg szerinti rendben haladok — mint philologus, még sem tehettem, hogy legalább rövid jelzéssel *) esetenkint rá ne mutassak a hibák okaira is. Lajstromuk, a XVIII. fejezet tartalmának részletenkint való rövid jelzése mellett, a következő : Az 1 —14. czikkelyek tartalma: Hadigyakorlat czéljára alkalmas hadirendek leírása, egészen Mauricius nyomán. E gyakorlatok közül az első három (illetőleg négy) csak néha ajánlatos, az utolsó, az u. n. ouvVj&Y]; (megszokott) és /pst(ú8yjc; ( = használatos) azonban elkerülhetetlenül szükséges. Első gyakorlat (Maur. szerint skytha gyak.) : 6. cz. ; második (Maur. szerint alán gyak.) : 7. cz. ; harmadik (Maur. szerint afrikai gyak.) és negyedik (Maur. szerint illyr gyak.) : 8. és 9. cz. ; ötödik (Maur. szerint itáliai v. »használatos« gyak.): 10 —14. cz. (A negyedik gyakorlat csak változata a harmadiknak, s azért már Maur. is csak egynek számítja őket általános bevezetésében.) 1. cz. A közölt utasítások ne kössék meg a vezér kezét. Af/ivoia fàp охранной, óV àv xai dtpopjjLTjç tivo; Bpd^Yjxat xpcq|iciTo>v atpatvjf txöóv, où |ii~/(Pl ( ' i x e í v cd v latatai [lóvov. Helyesen : »Mert а lélekjelenléttel bíró hadvezér, mikor esetleg (régibb) tanulmányaitól indíttatva nyúl is bizonyos hadműveletekhez, nem állapodik meg csupán azoknál.« P. H. XVIII. 157. xai Itspa bk icXdaxa Suvyja-fl ètpsopsïv ávxeüfrsv Xajißctvcuv tàç d®op|AOCÇ (= »Sok más egyebet is kitalálhatsz, ha innen, t. i. az előadottakból, indulsz ki«). V. ö. még XV. 1. is: S:1 vjç Sov/jCTfl xpoaexivoTjaat Xaßd|i£vo:; àeoop|j.7jç. Vári : »Az élesen látó hadvezér ott, hol arról van szó, hogy kínálkozik számára valami lehetőség stratégikus műveletekre, meg nem állapodik még.« V. ö. XVIII. 157. Vári: »Ezentúl, ha el nem szalasztód az alkalmat, még más ') A római-számos és betűs jelzések értelme a következő : I. A görög nyelvben való járatlanságból eredő hibák, még pedig I. a. hibás szóértelmezés, I. b. hibás alakértelmezés, I. с. a görög szavak hibás összefűzéséből eredő hibák, I. d. a görög mondatok összefüggésének meg nem értéséből eredő hibák. — II. Felületességből eredő hibák, nevezetesen II. a. kihagyott szók, kivált nyomósító vagy kötőszók. •— III. Leo nyelvhasználatának nem ismeréséből eredő hibák, még pedig III. a. terminusok nem értéséből, III. b. Leo közönséges nyelvhasználatának nem ismeréséből eredő hibák, III. с. Leo pótlásainak, közbeszúrásainak nem ismeréséből, vagyis Mauricius fel nem használásából eredő hibák. — Én szögletes [ ] zárójelbe teszem azokat a görög szókat, melyek Mauricius szövegében nincsenek meg, hanem csak Leo közbeszúrásai. — IV. Leo taktikája tartalmának, vagy valamely fontos tárgyi adatának nem ismeréséből eredő hibák ; és végre Y. a józan ész ellen elkövetett hibák. — P. H. jelzéssel az állításaim bizonyítására szolgáló párhuzamos helyeket idézem a Leo-féle taktika Migne-féle szövege alapján.
