Századok – 1902

Értekezések - ILLÉSSY JÁNOS: Törekvések a német lovag-rend meghonosítására Magyarországon 233

248 ILLÉSSY J. TÖREKVÉSEK Л NÉMET LOVAG-REND STB. tötte el a magyarokat a legfőbbtől a legalacsonyabbig. S ezen a gyűlöleten megtört minden akaraterő, a legjobb szándék sem érvényesülhetett sem szép szerével, sem brutális erőszakkal. A tervek közt, melyek megvalósítása Ampringent foglalkoztatá, volt a német lovagoknak megtelepítése Magyarországon. Mint a rend nagymestere, kötelességének tartotta a rend terjeszkedését új birtokok szerzésével előmozdítani. Honvédelmi szempontból is sokat várt tőle. Tervének híveket igyekezett szerezni a magyar főurak és főpapok körében. Talált is egykettőt, pl. Széchenyi Pál püspököt, a ki még levelet is intézett Lipót királyhoz, kérve őt, hogy Magyarországot védelmi tekintetben adja át a német lovag-rendnek.1

) Meg is indult a tárgyalás Lipóttal. A rend elsassi tartományának a bodeni tón levő rendházát felajánlották Zalavárért, vagy valamely más magyar végházért cserébe. A magyar urak nagy többsége azonban hallani sem akart a tervről, már csak azért sem, mert Ampringentől eredt. A kormányzás lánczolatos balsikerei végre teljesen megunatták Ampringennel a helytartóságot. Addig rimánkodott császárjának, míg 1679 szept. havában a fölmentést megkapta. Eltávozásával lekerült a szőnyegről a német lovag-rend áthelyezésének kérdése. Buda visszavívásánál, 1686-ban, megjelentek ugyan a vitéz Lajos Antal pfalz-neuburgi herczeg nagymester vezetése alatt, a német lovagok is, de minden mellékczélzat nélkül, pusztán csak mint tagjai annak a nagy fölmentő hadseregnek, mely Európa minden nemzetéből verődött össze az ozmán hatalom megtörésének szent czéljától hevítve.2

) ILLÉSST JÁNOS. ») Kazy : Hist. Hung. Tom. III. Lib. Y. pag. 103. 2) A német lovag-rendnek Magyarországba telepítésére a XVI—XVII. században folyt törekvések történetét leginkább a következő művekből merítettem: 1. Johannes Voigt : Geschichte des Deutschen Ritterordens in seinen zwölf Balleien in Deutschland, II. köt. — 2. Dr. S. v. Zwiedineck-Südenhorst : Über den Versuch einer Translation des Deutschen Ordens an die ungarische Grenze. Megjelent az Archiv für österreichische Geschichte 1877 évi folyamában, 5G. köt. 403—445. 11. — 3. Dr. Wilhelm Erben : Die Trage der Heranziehung des Deutschen Ordens zur Vertheidigung der ungarischen Grenze. "Wien, 1894. Különlenyomat ugyancsak az Archiv für österr. Geschichte-böl. Zwiedineck-Südenhorstról itt még meg kell jegyeznem, hogy ő a német lovagok áttelepítésének eszméjét Prosseggi Cobenzl Jánostól, a laibachi komturtól eredőnek állítja. Én Erbennel egyetértőleg Schwendit tartom az eszme megteremtőjének, mert Schwendinek Magyarországhoz való viszonya erre a felfogásra sokkal inkább feljogosít, ellenben a Zwiedineck-Südenhorst föltevése puszta combinatión alapszik.