Századok – 1902

Értekezések - ILLÉSSY JÁNOS: Törekvések a német lovag-rend meghonosítására Magyarországon 233

240 illÉssy jános. nak a vezetése alatt, kit a következő évben mesteréül választott a rend. Az alig száz főnyi csapat vitézsége költhette fel és irányíthatta Miksa császár magyarországi fővezérének Schwendi Lázárnak figyelmét a rendre. 1566 tavaszán emlékiratot nyújtott be urához a királyhoz, melyben a hadviselés általános teendőinek és újjászervezésének előadása után azt fejtegeti, hogy a német lovag-rendet, mely épen akkor a török flottát Máltánál fényesen legyőzte, a török elleni küzdelemben igen jól föl lehetne használni. Vissza kellene adni a hanyatlásnak indult rendet tulajdonképeni rendeltetésének, hogy minden erejével, vagyonával a hitetlenek ellen forduljon, a mire Magyarországon bő tere kinálkozik. A török terjeszkedésének csak úgy lehet gátat vetni, ha Magyarország határszélei megerősíttetnek s azok állandó védelmére a német lovag-rend átplántáltatik Magyarországba. Adjanak a rendnek bizonyos várat székhelyűi, a honnan necsak a védelmi intézkedéseket vezesse, hanem a német és egyéb nemesség részére katonai iskolát tartson, mely elméletileg és gyakorlatilag képzett parancsnokokkal, vezérekkel látná el a császári sereget. A császár kapott a terven s 1570 aug. havában a speieri gyűlésen a birodalmi török segély kevesbítése czéljából fölvetette az eszmét : nem volna-e jó az állandó védelemre valamely lovag-rendet felhasználni? Nem nevezte meg a német lovagokat, s ez baj volt, mert a gyűlés azon liiszemben. hogy új lovagi rend felállítása czéloztatik, a tervet elutasította, mint olyant, mely az akkori pénzügyi viszonyok közt kivihetetlen. A balsiker nem csüggesztette el Schwendit. A regensburgi császárválasztó gyűlés elé, 1575-ben, újabb emlékirattal járult, javasolván, hogy a jövő évben összeülendő birodalmi gyűlésen a német lovag-rend akként reformáltassék, hogy a török elleni küzdelemre állandóan föl lehessen használni. A magyar országgyűléstől határozatot kivánt kieszközölni, hogy egy várat : Kanizsát, Pápát vagy Győrt adja át a rendnek olyan kedvezéssel, hogy a töröktől általa visszahódítandó területet - természetesen a király fenhatósági jogának épségben tartásával — tulajdonjoggal bírhassa, más helyeket pedig saját ellátására pénzen vagy hűbérben szerezhessen. A következő évben megint Kegensburgban összeült birodalmi gyűlésen még részletesebben kidolgozott tervvel jelent meg Schwendi. A terv alapeszméje az, hogy a török hódító terjeszkedésének csak egy állandó vitézi rend képes gátat emelni, üj rend szervezése azonban szükségtelen. Van már elég lovagi