Századok – 1902

Értekezések - ILLÉSSY JÁNOS: Törekvések a német lovag-rend meghonosítására Magyarországon 233

törekvések A N. lovag-r. meghonosítására magyarországon. 239 lehetne-e az északon egyre tért veszítő német lovag-rendet magyar birtokokkal kárpótolni s a pogányság ellen állandó védelműl felhasználni ? Különösen időszerűvé vált e terv keresztülvitele az 1428 évi hadjáratban, a szerencsétlen galambóczi csata után, mely Magyarországig utat nyitott az ozmán áradatnak. Zsigmond tárgyalást kezdett a nagymesterrel a német lovagoknak a Duna mentén leendő letelepítése ügyében.1) A tárgyalás azonban a kezdetnél alig haladhatott tovább. A tannenbergi csata s a további küzdelmek meggyőzték a világot arról, hogy a német lovag-rend messze eltért eredeti rendeltetésétől és czéljától, hogy nagy híjával van azon szellemi és anyagi erőknek, melyek egykor nagygyá, hatalmassá tették. A lovagiasság gyakorlása üres hivalkodó ceremóniává sülyedt s a nem is oly rég a keresztyénség oltalmára és terjesztésére villogtatott kard már erőszakkal, rűt kapzsisággal összeharácsolt kincsek védelmére szolgált. A jólétben elpuhult lovagok borzadtak fölvenni a még oly dicsőnek is Ígérkező hősi küzdelmet a világhódító xítra indult törökökkel, kiknek vad harcziasságát, ellenállhatatlan vitézségét nem gyermekriasztó dajkamesék nagyították, hanem embervéráradat, lángba borult falvak s a leigázott szerencsétlenek nyögései bizonyították. A Habsburg uralkodóháznak a magyar trónra jutásától kezdve újult meg és vált ismét gyakoribbá a német lovag-rend és Magyarország közt az érintkezés. A mohácsi végzetes csata előtt egy évvel - 1525 ápr. 8-án — érte a rendet az a nagy csapás, hogy Albrecht brandenburgi őrgróf a nagymesterségről lemondott s az északi tartományokat, a melyekből idővel Poroszország alakult ki, függetlenítette. A vagyoni tekintetben érzékenyen sújtott rend a római császár, illetőleg a Habsburg ház védőszárnyai alá menekült. Ennek pártfogását azonban viszontszolgálatokkal kellett meghálálni és kiérdemelni. I. Ferdinánd római császár már a speieri birodalmi gyűlésen elhatározott török hadjárathoz kérte a rend segedelmét. 1529 őszén, mikor hatalmas török sereg feküdt Bécs falai alatt, a rend nagy-káptalana el is határozta, hogy a heilbronni komtur vezetése alatt 100 főnyi lovas csapatot állít ki. Tényleg azonban csak az 1542-iki hadjáratban találunk a török ellen néhány lovagot, ugyanannak a Michlingnek nevezett Schutzbar Farkas-!) . . . »durch unser Sel Seligkeit willen ein grossen Theil in unserem Lande zu Hungern ynn gegeben, und sie doselbst gestiftet haben, dass sie all ein neu gesetzte Pflanz auch fürbas wachsen zu "Vertilgung der Türken und ander Barbaren und heidnischer Feindt.« Zsigmond 1429 szept. 7-iki oklevele Fejérnél: X. 7. 100. 1. Y. ö. még u. о. 115. 1.