Századok – 1902

Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - III. közl. 215

2 230 bóeyer jakab. németül pedig Guldin perg-nek liívják.« Huber1

) a Beheininál említett Slada gura-t Sredna gora-ra magyarázza, a mivel azonban nem érthetek egyet, mert a Sredna gora egy egész hegyláncz, melynek török neve Orta dagli,-) Beheim pedig csak egy hegyet említ, melyet a szultán a keresztény sereg ellen megerősített. Dukas8

) is egy hegyről beszél, melyre a keresztények föl akarták hatolni, de nem nevezi meg; az u. n. janicsár, Konstantinovics Mihály azt a hegyet névleg is említi : »Der türkische Kaiser Murád eilte heran und traf sie im Gebirge, welches Zlatice heisst, während einige dasselbe Zelezna wrata (Eisernes Thor) nennen.« 4) A Beheimnál említett hegyet tehát nem kell és nem lehet másra magyarázni ; gora — mint Beheim helyesen mondja — annyi mint hegy, zlato pedig aranyat jelent. Az összetétel utóbbi része világosan arra utal bennünket, hogy a nevezett hegyet Zlaticzánál keressük. Kanitz5

) tényleg említést tesz egy Zlati s ka planina nevü hegyről, mely Zlaticza közvetlen közelében van. Ez tehát az a hegy, a melyet a szultán megerősített és a keresztények hasztalan igyekeztek elfoglalni, és ez képezte azt a szorost, melyet a források nagy része mint zlaticzai szorost annyiszor emleget. így tehát Beheim a többi forrással egyezőleg az elbeszélt eseményeket Zlaticzához helyezi, és most már nincs benne kétség, hogy a föntebb említett Maricza helyett a Zlaticza értendő. »A szultánnak a közelben nem volt vára, melyben bizakodhatott volna, elvitte tehát a gyalogságát a hegyre, hogy senki el ne foglalhassa; lovasságával meg a folyóhoz, t. i. a Zlaticzához vonult, de nem kelt át rajta. A folyón innen a parton a keresztények táboroztak, a folyón túl pedig a szultán idomtalan serege. Egyik sem mert támadni. A harmadik éjjelen a keresztény táborban nagy csődület támadt. Mindenki védelmi állásba helyezkedett, mert azt gondolták, hogy a törökök csellel vízi müveken átkeltek a folyón. De kitűnt, hogy tévedés van a dologban, mert csak néhány ló szabadult el a tábor megett, s e lovak olyan harapdálást és toporzékolást vittek végbe, hogy úgy tűnt fel, mintha a két ellenség harapdálná egymást. Keggel, a mint megvirradt, sokan zúgolódtak a vezérek ellen, hogy nem állhatják már a hideget, vagy tárnad-») Id. ért. 190. l. а) Kanitz id. m. И. к. 132. 1. 3) Id. m. 218. 1. J) A Hubertől közölt fordításban, id. ért. 189. 1. б) Id. m. И. к. 192. 1. és a III. kötethez mellékelt térképen. Kanitz id. m. II. к. 208. 1. a csata színhelyét Zlaticza alatt Petric közelében keresi.