Századok – 1902

Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - III. közl. 215

beheim mihály élete és müvei. 225 mint már föntebb érintettem, a török történetírók is megerősítik. Tehát Dlugoss és a rátámaszkodó Callimachus meg Bonfini sem támogatják Beheim előadásának hitelességét, sőt ellent mondanak neki, mert míg ezek szerint a király a Moravához fordult vissza, Beheim azt állítja, hogy az ütközet Szófia és a Zlaticza-szoros között folyt le. Es mégis nem valószínű, hogy Beheim ezt a részletet pusztán a maga képzeletéből szőtte volna előadásába. Vizsgáljuk meg közelebbről. A forrásoknak beható és éles elméjű összehasonlítása alapján Huber id. értekezésében a hadjáratnak a következő főmozzanatait állapította meg, melyeket a történetírók általánosan elfogadtak : A nov. 3-iki ütközet a Sis folyónál, Szófia elfoglalása decz. 4-ike körűi, a Zlaticza-szorosnál a magyar és török sereg találkozása decz. 24-én és a január 5-iki ütközet újra a Nis táján volt. Ebből a négy mozzanatból kettő kétségtelenül megvan Beheimnál, és pedig Szólia elfoglalása és a Zlaticza-szorosnál történt találkozás. Ellenben feltűnő, hogy a Nis vidékén történt két nagy ütközetről, mely a hadjárat két legfényesebb hadi tette, nem szól semmit. Azt hiszem, nem tévedek, ha Karajannal és Huberrel szemben mégis azt állítom, hogy ez az ütközet, mely a költő szerint a Viseli vizénél vívatott, azonos a két nisavai ütközet valamelyikével. E szerint tehát uisch, nisch-nek olvasandó, s így Karajaimul a uiscli olvasási hiba volna, vagy ha nem, akkor a 312. sz. heidelbergi codexben, a honnan Karajan másolata származik, volna uisch tollhiba. De még ha minden kéziratban ily alakban fordulna is elő, akkor sem lehetne más mint Nis. Beheim itt is, mint annyiszor, elvéti az események egymásutánját, vagy a saját, vagy időnkinti tudósítója, ez esetben Mägest feledékenységéből. Az a kérdés, melyik nisavai ütközetre magyarázandó Beheim tudósításának ez a része? Az ütközet leírása maga annyira általános, hogy támaszpontot alig szolgáltat; sok mellékkörülmény, melyről megemlékezik, kétségtelenül nem ehez, hanem a zlaticzai ütközethez tartozik, a melylyel szinte összefolyik. Beheim leírásában a Uisch folyó említésén kívül a legfontosabb momentum a szultán sógorának elfogatása. A kérdés már most az, melyik ütközetben esett Mahmud Cselebi foglvül? A többi forrást tekintetbe véve, csak kettő, és pedig a két nisavai csata jöhet szóba, melyek közül az egyik, mint említettem, nov. 3-ra,* a másik a következő évi jan. 5-re esik. Sem Hunyadinak V. ö. Fraknói : J. Hunyadiak és Jagellók kora. (A magy. nemzet története, IV. köt.) U. a. A várnai csata előzményei. (Hadtört. Közi. 1889. évf.) U. a. Cesarini Julián. — Kupelwieser id. m. stb. SZÁZADOK. 1902. III. FÜZET. 16