Századok – 1902

Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - III. közl. 215

2 224 bóeyer jakab. foglyúl ejtették.« Ez a rész, mely a Uisch vizénél vívott ütközetről szól, a sok helyütt zavaros és nehezen fölfejthető költemény legbonyodalmasabb része. Eddig csak Karajan *) és Huber2) igyekeztek megmagyarázni. Karajan szerint Uisch nem lehet a Xis vagy Nisava folyó, mert lehetetlen, hogy a keresztény sereg a Nishez vonult volna vissza, miután Dlugoss, Callimachus, Bonfini és Beheim szerint is Ulászló Szófiát már elfoglalta. Szerinte tehát: »viel natürlicher gelangt Wladislaw bei Beheim nach der Belagerung Sofias an den Isker, denn dafür wird wohl der sonst nicht unterzubringende Eluss Uisch zu nehmen sein.« Huber szerint a Beheimtól említett Uisch semmiféle közelebbi támaszpontot nem ad, »da Viseli wahrscheinlich gar nichts anderes ist als das ungarische víz = wasser. Mit dem Herausgeber Beheims (t. i. Karajan) an den Isker wird man nicht denken können, da dieser ganz nahe bei Sofia vorbei fiieszt, eher an die Topolnitza.« Nyilvánvaló, hogy egyik magyarázat sem kielégítő. Karajané már azért sem, mert mint Huber is mondja — az Isker egész közel van Szófiához, a költemény szerint pedig csak negyed napra érkezett a sereg a Uisch-hez Szófiából való kiindulása után. De Huber magyarázata sem szünteti meg a homályt, mert ha el fogadjuk is, hogy uisch annyi mint víz, és hogy ez valószínűleg a Topolnicza, ezzel sincs tulajdonképen semmi sem megmagyarázva, ép oly kevéssé, mint mikor Karajan azt mondja, hogy Uisch nem egyéb mint az Isker. Beheimnak ez a tudósítása ugyanis ilyen rendben ellentétben áll minden más forrással, mert egyetlen egy sem állítja, hogy Szófia és a Zlaticza-szoros közt — a Beheimnál említett Maricza alatt t. i. mint alább kimutatom, a Zlaticzát kell érteni valami nevezetesebb összetűzés történt volna a magyar és török sereg közt. Dlugoss 3) és utána Callimachus4

) meg Bonfini5

) azt állítják, hogy a keresztény sereg Szófia elfoglalása után a Morava folyóhoz tért vissza és ott verte meg a török sereget, de Huber6

) a Hunyadi, Ulászló és Aeneas Sylvius leveleiből kétséget kizáró módon kimutatja, hogy ez a moravai ütközet, melyet Dlugoss és kiírói említenek, nem egyéb mint a nov. 3-iki nagy ütközet, mely a Nisavának a Moravába torkollása közelében történt és pedig még mielőtt a keresztény hadak Szófia ellen indultak volna. Ezt különben ') Id. m. 9. 1. 2) Id. ért. 190. 1. ») Id. m. 775—776. 1. ') Id. m. 489. 1. 5) Id. m. 458. 1. «) Id. ért. 185 és köv. 11.