Századok – 1902

Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - III. közl. 215

2 218 bóeyer jakab. mellett szól, a névtől eltekintve már csak azért is, mert Beheim, mint látni fogjuk, tudósításában a személyek és helyek meghatározásánál magyar elnevezéseket használ, ha mindjárt német nevök is van.1

) A költemény keletkezésének ideje csak nagyjában határozható meg. Mägest tizenhat évet töltvén török rabságban, természetes, hogy Beheim éneke 1460 előtt nem jöhetett létre. Ebből azonban nem következik, hogy Beheim mindjárt 1460-ban szerzette, mert nem valószínű, hogy Mägesttel rögtön szabadulása után találkozott volna. De az ének mindenesetre azon idő alatt jött létre, melyet Beheim a Frigyes császár szolgálatában töltött. Feltehető, hogy Mägest ez alatt az idő alatt megfordult a császári udvarnál, talán Bécsújhelyben, hol költőnkkel érintkezhetett, ép úgy mint egy másik tudósítója, ki a Drakul vajdáról szóló és alább ismertetendő énekéhez szolgáltatta az anyagot. A költemény, vagy inkább verses krónika, két részre oszlik. Az első, a rövidebbik, az 1443-iki u. n. hosszú hadjáratot írja le ; a második terjedelmesebb rész pedig a várnai csatáról és előzményeiről szól. Mindkét rész magyarázata és fölfejtése igen nehéz és bonyodalmas, főként az elsőé. Beheim előadása többször zavaros és sok helyen homályos is; valószínűleg ilyen volt Magesttől vett értesülése is, kinek emlékezetében az események világos képe, helyes egymásutánja és kellő összefüggése a hosszú rabság alatt bizonyára elhalványult. Sok kérdés tisztázását az idevágó többi forrás kuszált, egymásnak ellentmondó tudósításai is megnehezítik.2

) A költő Ulászló király magasztalásával kezdi énekét. »A mit — úgymond királyok, fejedelmek, grófok és bárók dicséretére mondanak, az mind szót sem érdemel. A költő egy embert ismert, a ki valóban uralkodóhoz méltóan viselkedett, a ki mindenütt ott volt, hová hivatása szólította, a ki életét soha sem kimélte, valahányszor síkra kellett szállni a pogány ellen : Ulászlónak (bladislag, pladislau) liivták, Len-J) Teleki id. m. I. к. 450. 1. egy bizonyos Medgyesi Jánost említ, ki Várnánál török fogságba esvén, sok sanyargatás után került haza. Hogy Teleki ezt az adatot honnan vette, tökéletlen utalása miatt nem tudtam nyomára akadni. Teleki valószínűleg összevetette Beheim értesítését a melki krónika adatával. s) Ezek között Beheim énekén kivűl még több, bár kevésbbé jelentékeny verses mű is előfordul. Két görög költeményt ismertetett Peez Vilmos Századok, 1894. évf. 315 és köv. 11. és 909 és köv. 11. Mindkettő harsogó magasztalással szól Hunyadiról. Két latin költeményt közöl Zeissberg (id. ért. 108 és köv. 11.), melyeknek középpontjában Ulászló király áll.