Századok – 1902

TÁRCZA - Vegyes közlések - Győry Tibor magántanári próba-előadása 185

, tARCZA. 185 — A M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ VÁLLALATÁNAK 1899 — 1901 évi cyklusát befejező művekről, az 1901-iki illetmény legközelebb megjelent négy kötetéről adunk hírt olvasóinknak. — Kettő Huber Alfonz : Ausztria története második és harmadik (utolsó) kötetét, az egész mű III—VI. könyveit tartalmazza Baráti Lajos fordításában, illetőleg átdolgozásában. Ez a munka 1526-ig, vagyis addig az időpontig terjed, midőn Eerdinánd ausztriai főherczeget Csehország, majd Magyarország királyává választották s ezzel a mai osztrák-magyar monarchia államai egy dynastia, a Habsburg-ház uralma alá kerültek. Huber munkája a szerző halála miatt voltaképen bevégezetlen maradt, de a magyar kiadás három kötete — legalább magyar szempontból — magában is befejezett egésznek tekinthető.1) — Egy másik kötetben Jánosi Béla munkája : Az aestlietika története harmadik és szintén befejező részét adja a vállalat. Ez a rész Baumgarten föllépésétől napjainkig tárgyalja az aesthetika történetét s külön fejezetben méltatja a magyar aesthetikusok (Szerdahelyi György. Greguss Mihály, Schedius Lajos, Nyíri István. Henszlmann Imre, Szontagh Gusztáv, Purgstaller József. Erdélyi János, Greguss Ágost, Barátli Ferencz) törekvéseit is. Miud a Huber, mind a Jánosi munkája név- és tárgymutatóval van ellátva s az utóbbihoz ezenkívül hasznos bibliographiai jegyzetek is járulnak. — Az évi illetmény negyedik darabja Homérosz Iliásza, melyet Baksay Sándor fordításában nyújt a könyvkiadó vállalat a magyar közönségnek. Kár, hogy a kiadás az ily műveknél annyira szükséges magyarázó és tájékoztató jegyzetek teljes mellőzésével látott napvilágot, melyek a szép fordítást csak tanulságosabbá tették volna. — GYŐRY TIBOR tagtársunk, a magyar orvosi történelem buzgó művelője s nálunk egyik érdemes úttörő munkása, január 27-én tartotta az egyetemi klinikák egyikén magántanári próbaelőadását, melyben az orvosi történelem helyét jelölte ki egyrészt az orvosi tudományban, másrészt a kultúrtörténetben. Előadását nagyszámi't közönség jelenlétében nemcsak az orvosi fakultás tanárai, hanem történettudósaink közül is többen meghallgatták, üdvözöljük t. tagtársunkat ez újabb föllépése alkalmából, melylyel a magyar kultúrtörténet valóban fontos ágának, az orvosi történelemnek kathedrát szerzett egyetemünkön. ") Az első kötet megjelenése alkalmával tett megjegyzésünket s az erre adott felvilágosító választ olv. Századok, 1899. 942. és 1900. 77. 1. SZÁZADOK. 1902. II. FÜZET. 13