Századok – 1901

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Néhány új adat Ocskay László életéhez 430

THALY KÁLMÁN. NÉHÁNY ÚJ ADAT ÓCSKA Y LÁSZLÓ ÉLETÉHEZ. 431 akadémiai kiadványoknál ritka szerencse érte, hogy már évekkel ezelőtt az utolsó példányig elfogyott s csak antiquariusi úton szerezhető meg néha egy-egy felbukkanó példánya : többen felszólítának, hogy rendezzek belőle új, második kiadást, mint a melynek joga, az akadémiai szabályok értelmében engem illet. Én azonban ezt ily nagyterjedelmű kötetnél nem akarom megtenni, —• hacsak valamelyik tekintélyes kiadó-czég nem vállalkoznék reá. Erre sem szólítok föl senkit, részemről az első kiadással megelégedvén. De mivel ezen kiadás megjelenése óta egynehány új — Ocskay jelleméről kifejtett fölfogásomat még inkább megerő­sítő vagy életrajzát némileg teljesbítő — egykorú adat merült föl levéltári kutatásaim közben, és mivel a Századoh t. olvasói közül is bizonyára számosak könyvtárában föltalálható eme művem : tehát most, mikor azt mintegy fölújítva, annyit emlegetik, — helyén valónak vélem legalább emez ismeretlen új adalékoknak e becses szakfolyóirat hasábjain közzétételét, az illető lapoknak megjelölésével, hogy a kinek tetszik, odajegyez­hesse azokat példányába pótlékül. Megjegyzem, hogy a törté­netírói felfogásommal ellenkező ily adatokat is szívesen közöl­ném, azonban ilyenek a lefolyt 21 esztendő hosszú ideje alatt sem merülének föl, pedig sok levéltárt búvároltam azóta. * * * A 27. laphoz. Itt van említve Ocskay lakodalma Dicskei Kovács István verebély-széki alispán fiatal özvegyével, Mária­pócsi (nem Borosjenei!) Tisza Ilonával, 1703 őszén. Korrend szerinti első új adataink Ocskay Lászlónénak első férjéről szól­nak, s illetőleg a nő rövidtartamú özvegysége idejét határozzák meg. Yerebély-szék a Nyitra, Bars és Nagy-Hont vármegyei egyházi (primatialis) nemesek községének széke vala s külön alispánnal bírt. Dicske, a Zsitva vize mellett e nemes községek egyike, s ott lakott az 1698—1700 évekbeli alispán, Kovács István, Tisza Ilona első férje; a ki, hogy e mondott években viselte a vice-ispáni tisztet, — a miről már Kolinovics is emlé­kezik — azt a következő, újabban kezünk ügyébe került eredeti okiratok bizonyítják : Baráthi és Bernecze Hont-megyei faluk is Verebély-szék­hez tartozának s mint praedialis nemesi birtokok, inscribál­tattak a XVII-ik század végén Kolonics Lipót bibornok mint esztergomi érsek által a Huszár családnak bizonyos szolgál­tnányok fejében, előbb csak nemzedékről nemzedékre, de utóbb a család örökjogot váltott magának az inscribált jószágrészekre és előnevét is innen írja. Ε Baráthi Huszár család leányági

Next

/
Thumbnails
Contents