Századok – 1901

Történeti irodalom - Madzsar Imre: Adatok Forgách Ferencz kortörténelmének kritikájához. Ism. Srs. 835

836 • TÖRTÉNETI IRODALOM. 836 okleveleket, melyeket csak halála után, 1577-ben tudott Báthory István visszaszerezni.1

) Simon bátyja a hetvenes évek közepén alighanem neki készíttette azt a kis munkát, mely Zermegli tollából a kevésbbé ismert szlavóniai eseményeket tárgyalja János király haláláig.2

) A külföldi eseményeknél három író fölhasználását mutatja ki Madzsar Imre párhuzamos helyek összeállításával. Az első Sleidanus, a reformáczió írója, kinek »De statu rei publicae ac religionis sub Carolo Quinto caesare commentarii« czímű művéből (Strassburg, 1555) a trienti zsinat történetét s a szász Móricz hadjáratát vette át, bár módosított rajta. Ez az átvételszerű fölhasználás azért is fontos, mert itt van Sleidanusnak a magyar történetírásra gyakorolt hatásának első nyoma.3) A második világosan kimutatható forrás Alfonso Ulloa, kinek »La história dell' impresa di Tripoli de Barbaria« stb. czímmel (Yenezia, 1566) megjelent művéből írta Eorgách a spanyolok 1560-iki tripolisi expeditiójáról (189—214. 11.) szóló terjedelmes részt, melylyel azt a hiányt igyekezett pótolni, a mi a magyar viszonyok akkori csendessége s jegyzetei fogyatékosabb volta miatt támadt volna művében. Ë részlet ismertetése kapcsán czáfolja a szerző azt az állítást, mely szerint Forgách Olaszországból visszajövet maga vitte volna el János Zsigmondnak Tubero művét,4) de azt nem dönti meg, hogy Forgách 1569-ben is volt Olaszországban, mert Benessa levele erre vall. Harmadik forrásúi Jean de Serres »Commentarii de statu religionis et rei publicae in regno Galliae« cz. munkájának 1571-ben megjelent I—III. köteteit jelöli meg a szerző, míg a IV—V. kötetek fölhasználásához már nem volt Forgáchnak ideje. Ez a legjobban használt forrása a XIII. XVIII—XX. és XXII. könyvekben, de egyéb forrása is lehetett, mert Jean de Serres adatai mellett Forgáchnál új adatokkal is találkozunk. Madzsar egy pápa-ellenes forrásra gondol. Mindenesetre Szilágyi: À m. nemz. tört. V. 421. 1. 2) Tudom, hogy Molnár »Zermegh János élete és emlékirata« oz. művében (54. 1.) 1541 tájára teszi írását, de fölötte gyenge chronologiája (u. o. 51. 1.) arra vall, hogy agg korában írta, talán épen Bábon, Nyitrában, a hova nyugdíjazva visszavonult s a hol módja volt érintkezni Forgách Simonnal. V. ö. Tört. Tár, 1S99. 474 és köv. 11. Századok, 1899. 721. 1. 8) Mellesleg megjegyzi Madzsar, hogy Sleidanus Czírn szerint is hatott Forgáchra, a ki Commentarii-nak nevezte művét. Epen lehet a História sui temporis mellé a commentarii-1 is venni : Sui temporis historiarum commentarii. V. ö. Századok, 1897. 99. 1. 4) Századok, 1896. 539. 1.