Századok – 1901

Történeti irodalom - Sváby Frigyes: A Szepesség lakosságának sociologiai viszonyai a XVIII. és XIX. században. Ism. yj. 837

• TÖRTÉNETI IRODALOM. 837 anuak kellett lenni, mert épen Y. Piust találta oly leszólni valónak, holott Pius katholikus szempontból egyike a legki­válóbb pápáknak, s ezért van Forgách életrajzábanaz a nagyon szelíd megrovás, hogy Forgách itt »papnak szájába nem épen illő hangot« használ. Madzsar igen érdemes dolgot végzett, csak kissé jobban jelezte volna a Forgáchtól fölhasznált művek értékét. De ezt a munkát a szerencsésebb utód, kinek útját előkészítette, könnyen elvégezheti. SRS. A Szepesse'g lakosságának sociologiai viszonyai a XVIII. és XIX. században. Irta Sváby Frigyes. Lőcse, 1901. Keiss József T. kny. 8-r. VII, 116 1. (A Szepes-megyei történelmi társulat millenniumi kiadványai, VI. köt.) A Szepes-megyei történelmi társulat — eddigi kiad­ványaitól eltérőleg - nem monographiát ad ezidén; a minek oka az, hogy a programm szerint tervbe vett munkát : a szepesi bányavárosok történetét, Hajnóczi R. József társulati titkár ki annak megírására vállalkozott — részint az anyag terje­delme, részint másnemű hivatalos elfoglaltsága miatt - lévén Szepes-vármegye kir. tanfelügyelője — befejezni nem volt képes. A cserén, mely ekkép előállott, nincs okunk búsulni, mert Sváby munkájában a történetírásnak olyan faját nyertük, mely­nek művelője s különösen hivatott művelője ritkán akad. A dolog természeténél fogva sűrűen nem is akadhat. A korrajz írásához — a minő Sváby előttünk fekvő munkája — nem elegendő a történelmi anyag halmaza, az itélő és bíráló képes­ség sem, hanem különösen gazdag életbölcsesség és tapasztalat kívántatik hozzá, az pedig csak megfigyelésben, szemlélődésben eltöltött hosszú élet adománya. Sváby rendelkezik ezzel az adománynyal. Szülőföldjének nem csak múltját, hanem jelenét is alaposan ismeri ; koránál fogva messze időkbe tekinthet vissza, viszont újabb meg újabb nemzedékek fejlődését volt alkalma lépésről-lépésre figyelemmel kísérni. Ki kell emelnünk azt az erényét, hogy benyomásainak és érzelmeinek soha sem áldozza fel a tárgyilagosságot s a kritikát az igazság határain belül és kímélettel gyakorolja. Még az a kesernyésség, zsémbesség is alig érezhető meg rajta, a mi a jelen viszonyok megítélésénél, helyesebben : elítélésénél, minden haladottabb korú embernek gyengéje. Messze mögötte marad zsémbesség tekintetében a néhai való jó Apor Péternek, ») Századok, 1896. 637. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents