Századok – 1901

Tárcza - Uj könyvek - Pauler Gyula: A magyar nemzet története Szent Istvánig 83

TÁKCZA. 83 tottak magyarra. Az elfogulatlanúl szemlélő, erős, de tárgyilagos itéletű angol szerző a mű e befejező részében a franczia parlamenti rendszert és politikai pártokat bírálja.1

) — A harmadik kötetben »Hősökről •— Gyémánt nyakláncz« czím alatt Carlyle Tamás két nevezetes munkáját kapjuk Végli Arthur fordításában. Az a hat felolvasás, melyet Carlyle 1840-ben London legelőbbkelő közönsége előtt a hősök tiszteletéről tartott, legtisztábban tűnteti fel a hírneves történetíró világnézetét és felfogását a történelemről, mely szerinte nem egyéb, mint a nagy emberek története, vagyis megvalósulása azoknak a gondolatoknak, melyek a világ lángelméiben éltek. Ε lángelméknek (hősöknek) hat különböző typusát válogatta össze, s a hőst mint istenséget (Odin), mint prófétát (Mahomet), mint költőt (Dante, Shakespeare), mint papot (Luther. Knox), mint írót (Johnson, Rousseau. Burns), végűi mint királyt (Cromwell, Napoleon) vizsgálja, széles alapon fejtegetve a lángelmék azon jogát, melynél fogva mindenkor az emberiség vezérei s mindannak létrehozói, megteremtői valának, a mit az emberek összessége elérni törekedett. A »Gyémánt nyakláncz« azzal az ismeretes botrányos nyakláncz-ügygyel (affaire du collier, 1785) foglalkozik, mely épen a nagy forradalom küszöbén a franczia királyi család tekintélyét oly igen megingatta és talán mindennél többet ártott Mária Antónia királyné jó hírnevének. — Legközelebbről érdekel bennünket a sorozatban Pauler Gyula munkája : A magyar nemzet története Szent Istvánig. Olvasóinknak van tudomásuk arról, hogy az Akadémia e művet, melyet a tudós szerző az 1896 évi nagy-gyűlés megbízásából írt, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Fáy-alapítványából kitűzött jutalommal tüntette ki. Némely szép részletét ismerjük is már azokból a mutatványokból, melyek a Századok 1899-iki folyamában s az Uj Magyar Szemle és Budapesti Szemle mult évi köteteiben láttak napvilágot, de a mű teljes értékét csak most mérhetjük meg igazán, midőn az egész készen, a hozzátartozó kritikai apparatussal, jegyzetekkel és excursi ókkal együtt van előttünk. Rendkívül tömör előadásban, a hazai és külföldi kútfőknek s az egész szakirodalomnak lelkiismeretes felhasználásával és minden adatnak szigorú mérlegelésével írta meg a szerző a magyar nemzet történetét a rokon népek tömegéből való kibontakozásától kezdve addig a nagy átalakulásig, mely a hódító nemzetet az augsburgi vesztett harcz után a keresztyénségnek és nyugati míveltségnek meghódította. A munka kilencz fejezetből áll. Az első fejezet szól a rokon népekről ; a második és harmadik a magyarságnak mai hazánk megszállása előtt átélt viszontagságait, vándorlását Lebediába, Etelközbe, J) Mind a két munkának első kötetéró'l olv. Századok, 1899. 941. 1. 6*