Századok – 1901

Tárcza - Uj könyvek - A budai krónika (Chronica Hungarorum) 84

84 l'ARCZA. ottani életét, jellemét, ősi szervezetét, majd egy fő alatt nemzetté alakulását rajzolja ; a negyedikben a honfoglalást, az ötödik és következő három fejezetben a külföldi kalandozások történetét beszéli el a szerző, a kilenczedikben végűi, az utolsó gyér kalandok lezajlásával az erős G-yejcsa és Sarolta, vagy — mint a szerző szereti nevezni — Sarolt érdekes alakját látjuk feltűnni s velők kezdetét az új korszaknak, melyben nemzeti létünk nagy kérdését Szent István oldotta meg. Ezzel a fejezettel kapcsolódik a munka a szerzőnek 1893-ban megjelent s azóta második kiadást is ért két kötetes művéhez, mely az Árpád-házi királyok korának történetét tárgyalja. A vázolt szöveg nem nagy terjedelmű, mindössze 114 kis nyolczadrét lapra terjed; majdnem annyit foglalnak el a jegyzetek s megannyit az a három becses értekezés, a mit a szerző — 1. hazai forrásaink adatairól, 2.· némely rokon nép ethnicumáról és 3. a haskir-magyar rokonságról — függelékül csatolt munkájához. Megemlítjük még, hogy a könyv igen használható névmutatóval is el van látva. — A BUDAI KRÓNIKA. Számos ünnepi kiadványnyal ünnepelte meg a művelt emberiség a mult évben a könyvnyomtatás feltalálója, Gutenberg János születése napjának ötszázados évfordulóját ; s e kiadványok sorában méltán foglal belyet az a díszes mű, melyben Banschburg Gusztáv budapesti könyvárus dicséretes vállalkozásából a magyarországi könyvnyomtatás legelső zsengéjének, a Hess András budai sajtóján 1473-ban nyomtatott magyar krónikának pompásan sikerült hasonmását s egyszersmind a sokszorosító technikának nálunk is már magas fokú fejlettségét mutathatjuk fel a könyvkedvelő világ előtt. A kiadványnak tudományos értékét Fraknói Vilmos bevezető tanulmánya adja meg, mely először is a Hess-féle nyomda s annak első terméke keletkezéséről tájékoztatva az olvasót, a krónika tartalmát s egyes részeit ismerteti összehasonlítólag a többi krónikákkal, azután a nyomtatvány sajátosságairól szól, végül pedig a fenmaradt példányok pontos bibliographiai leírását adja ; egyszóval teljesen magában foglalja mindazt, a mit nemzeti kulturánk e becses emlékéről — melylyel a könyvnyomtatás meghonosításában Angliát, Sj>anyolországot és Ausztriát megelőztük — tudhatunk és tudnunk szükséges. — A budai Chronica Hungarorum 67 kis ívrétű számozatlan levélből áll, első lapján a könyvnyomtatónak Karai László budai préposthoz, Mátyás király alkanczellárjához intézett ajánlólevelével ; czímlapja — a kor szokása szerint — nincsen ; kiadója nevéről, nyomtatása helyéről és megjelenése idejéről a könyv végén olvasható kolophon tudósít bennünket. A krónikának öszszesen hét fenmaradt példányáról van tudomásunk. Ε példányok egyikét, melyről Ranschburg hasonmás-kiadása készült, a Magyar