Századok – 1901
Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: A szent jobb 880
A SZENT JOBB. 889 totta; a miért Lajos királytól a hűtlenség bűnében elmarasztaltatott.1 ) Hasonlóképen nem ritkán fordulnak elő a középkorban esetek, hogy az ereklyék szerzésének vágya egyháziakat és világiakat tiltott utakra csábított. így például, Szent László király egyik ujja nem jogos módon került egyik pálos-kolostor birtokába.2 ) A mi azt az időpontot illeti, a mikor László király a szent jobb fölemelését foganatosította, Hartvik könyve és III. István okirata között eltérés mutatkozik. Hartvik pesti kéziratában — mely a XII. század vége felé íratott —• az áll, hogy a szent jobb három esztendővel a szentté avattatás után hozatott nyilvánosságra. De a többi kéziratokban a »triennium« helyett »terminum« áll, vagyis határozatlanul mondatik, hogy a szeutté avattatás után födözték föl a jobb kezet. Bármelyik olvasást fogadjuk el, kétségtelen, hogy Hartvik tudomása szerint a szent jobb nem mindjárt a szeutté avatás után födöztetett föl, mert említi, hogy a szent ereklye a berettyói kolostorban »soká lappangott.« Ellenben III. István okiratában határozottan mondatik, hogy a szent jobb feltalálása László uralkodásának hetedik J) A fentebb idézett keszthelyi codex 73-ik lapján a sajó-ládi kolostorra vonatkozó következő feljegyzést találjuk : Anno 1364 statutoriae loquentes Petro Chwdar pro Megyhaza et Baas sine contradiccione emanatae, quae quidem possessiones fuerunt cuiusdam Johannis custodis Albensis, sed postquam idem Johannes sepulchrum Karoli regis aperuisset et furtim coronam eius abduxisset, notamque infidelitatis ex eo incurrisset, rex Ludovicus donavit Simoni Chwdar et per eum Petro, Stephano, Georgio, Emerico, Michaeli et Johanni similiter Chwdar. Vide in litteris praedicti Ludovici regis émanatis anno 1343. 2) Ugyancsak a keszthelyi codex 71-ik lapján a következő feljegyzés van : Anno 1320 in litteris Thomae archiepiscopi Strigoniensis inseruntur litterae domini Mai-tini episcopi Agriensis de anno 1319, ubi reperitur. quod quidam fráter Egidius suis pecuniis construxit unam capellam ad honorem sancti regis Ladislai in insula aquae Hernád circa vallem Keszep (?) prope Nemethy in comitatu Abaujwariensi, ubi reposuerat articidum unius digiti eiusdem sancti regis Ladislai. sed nunc iste digitus habetur in hoc monasterio, quia ilia capella seu heremitorium a fratribus est destituta. Ibidem in litteris praefati domini Thomae habetur, ubi fuit repertus ille digitus sancti Ladislai, nam dominus quondam episcopus "Waradiensis Emericus in villa Callidae Aquae per oblivionem reliquerat et fráter Egidius praefatus repererat, prout hoc sufficienti testimonio fratrum cruciferorum comprobavit.
