Századok – 1901
Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: A szent jobb 880
896 FRAKNÓI VILMOS. feltalálásáról és tiszteletéről. Forrásúi kizárólag Hartvik könyvét használta, melytől csak jelentéktelen részletekben tér el. Mercurius szerinte is »fehér ruházatú ifjútól« kapta a szent jobbot; de László királynak azt jelentette, hogy azt »angyal« adta át neki.1 ) * Mindezen emlékek között a legnagyobb jelentőségű kétségtelenül III. István okirata, melyből biztosan megállapíthatjuk, hogy a XII. század harmadik negyedében, tehát mintegy 80 esztendővel István szentté avattatása után, a királyi udvarnál az a felfogás uralkodott, hogy a szent jobbot Mercurius szerzetes jogtalanúl eltulajdonítván, Székesfehérvárról Bihar megyébe vitte. Ezzel szemközt fölmerül az a kérdés, hogy Hartvik előadása milyen értékkel bír ? Mindenekelőtt az életirat két helyének egymáshoz való viszonya követel vizsgálatot. Azon a helyen, a hol Szent István testének fölemeltetése tárgyaltatik, csak a gyűrűről van szó, melyet a koporsót elárasztó folyadékban kerestek; a jobb kézről, mely a gyűrűt viselte volt, említés nem történik. Mivel pedig a jobb kéz eltűnése nagyobb fontosságú körülménynek lett volt tekintendő mint a gyűrűé : Hartvik, ha azt akarja jelezni, hogy mindkettő hiányzott, szükségkép az előbbiről s nem az utóbbiról szól vala. Továbbá âZj Ε mit Hartvik elbeszél, hogy t. i. a gyűrű megtalálása végett a koporsót betöltő folyadékot kimerítették, érthető, ha csak a gyűrűt nyomozzák, ellenben felesleges, ha olyan nagy tárgy, milyen a jobb kéz, kerestetik. Ezek után Hartvik szövegezéséből azt kell következtetnünk, hogy az ő tudomása *) A gyűjtemény névtelenül jelent meg: »Sermones de sanctis perutiles a qnodam fratre Hungaro ordinis minorum de observantia comportati, biga salntis instituti.« (Első kiadása Hagenanban, 1499-ben jelent meg.) A két beszéd a gyűjtemény 70 és 77-ik száma alatt fordul elő. Pray György, ki > Disserta tio historico eritica de dextera divi Stephani primi Hungáriáé regis« czímű, 1771-ben Bécsben kiadott . munkájában több helyen ezen beszédekből idéz, szerzőjüket Temesvári Osvát Pelbártnak nevezi, de tévesen, mivel Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát különböző két író volt. Hasonlóképen téves az utalása ezen beszédek 1475 évi velenczei kiadására.
